Istennek hála a Sydney-i Szent Erzsébet Búcsús szentmise után meglátogattam magát az Otthont is! Érdemes megismerni a szeretetnek ezt az “intézményét”, éppen ezért Cselik Noémi beszámolóját, mit az interneten találtam, szeretettel megosztom!
Imádságos szeretettel gondolok az idegenbe szakadt idős testvéreimre, Csaba t.
—–
Ausztráliában két magyar otthon működik, a Melbourne-i Árpád fejedelemről, a Sydney-ben lévő Árpádházi Szent Erzsébetről kapta nevét. Munkám egyik fele ez utóbbival tart rendszeres kapcsolatban, így történetét közelebbről megismerhettem.
A Sydney-ben szolgáló Forró Ferenc jezsuita atya 1963-ban a következő szavakkal hírdette meg tervét: “Egy otthont szeretnék építeni, ahol megfelelő lakás és magyaros ellátás mellett társaságot és szeretetet is találnak idős, nyugdíjas korú honfitársaink, azt, ami mindannyiunk számára mind inkább hiányzik”. A közösségi összefogásból, egyházi és magánszemélyek adományaiból finanszírozott, Szent Erzsébet nevét viselő idősotthon alapkövének megáldására 1966. augusztus 7-én került sor a Sydney nyugati részében található Dean Park-ban; az ünnepélyes megnyitót 1967. március 5-én tartották. 1968 karácsonyára az Otthon akkor még csak 25 férőhelye mind lakóra talált.
Az időközben meginduló ausztrál állami támogatás, együtt a tovább folytatódó közösségi összefogással és a hagyománnyá vált éves Szent Erzsébet búcsúk bevételével, 1973-ban új szárny megépítését tette lehetővé. Az építkezés befejezése egybeesett Mindszenty József bíboros ausztráliai látogatásával. Az Egyházközségi Értesítő így írt erről: “A gondviselés kellett hogy rendezze, nem lehetett csupán véletlen, hogy éppen a mostani időre jut el hozzánk bíboros főpásztorunk, magyarok utolsó hercegprímása, Esztergom érseke; Esztergomé, ahol Szent István született és megkeresztelkedett. Az ő megkeresztelkedésének ezer éves évfordulóján hozta el hozzánk a világ végére az isteni gondviselés főpásztorunkat”. Mindszenty bíboros 1974. november 17-én, halála előtt fél évvel, több ezer magyar jelenlétében tartott az Otthonban misét, majd áldotta meg a róla elnevezett új épületrészt.
Az Otthon azóta is folyamatosan bővül. Az eredeti 25 helyett ma már több mint 110 idős ember számára van hely, akik között körülbelül fele-fele arányban vannak a gondozásra szorulók és a még aktív, önálló életet élők, akik a magyar társaság kedvéért költöztek ide. Bár mára lakói és dolgozói között is akadnak már más nemzetiségűek, keresztény alapokról induló története a mai napig íródik, és atmoszférája továbbra is „magyarosan ausztrál”.
Cselik Noémi
.
