Az, aki csak tanul, az olyan ember, mint aki gödröt ás és naponta telehordja azt vízzel, s ha kérik, abból merít! A bölcs olyan, mind a kútásó, ki szintén dolgozik, de nem verejtékes munkájától telik fel vízzel a gödör, kimerheted, ő nem fárad, s mégis kútja mindig tele van, az életadó víz magától buggyan fel […]
Mondd hát meg nekünk, mi a véleményed: Szabad-e adót fizetni a császárnak vagy nem?” Mt 22,15-21 Ezen a vasárnapon ezt a kérdést szegezik az Evangéliumban Jézusnak? Kérni kérsz! Emberek összepótoltak, dolgoztak kórházat építettek, ahol te megszülettél! Óvodába, iskolába jártál, valaki fizette a tanáraidat, a fűtést az osztályban, a tankönyveidet! Épített úton jártál, melyet valaki megsepert előtted, […]
Itt esteledik! Ma Melbournben, ebben a szép takaros házban térek nyugovóra! Persze itt is ősz van, és hogy őszinte legyek valóban hűvös a levegő, kabátban is fáznak az idevalósinak, végül is 13 fok van!
Minden aranyos lányunkat, kolléganőnket, de mindazokat a kedves asszonyokat kik támogatják az alapítványunk munkáját, nagycsaládunk fiaival, sok sok szeretettel gondolatban, imádságos szeretettel meglocsolunk!!
Húsvét van! Jézus a halálból is vissza jött övéi közé!!
‘Az új nap, az ünnep a zsidóknál mindig már sötétedés előtt kezdődött, náluk nem éjféltől éjfélig, hanem sötétedéstől sötétedésig tart a nap. Milyen szép az, hogy ahogy karácsonykor, úgy húsvétkor sem tudjuk kivárni az ünnep reggelét, és ahogy már szenteste van angyaljárás, úgy nagyszombat este megünnepeljük a feltámadás ünnepét. E szent türelmetlenség annyira emberi, engem olyan boldoggá tesz, mint egy kisfiút, aki alig várja, hogy az ajándékcsomagot kibontsa.
Kedves Razvan büszke vagyok rád!
Óvodás korodban hozott hozzánk Piskiről az érted aggódó drága nagymamád! Befogadtunk Dévára, a hosszú évek alatt mindig is szeretett fiamnak tekintettelek! Mikor jelentkeztél nevelőnek, s főleg mikor láttam, hogy milyen ügyesen, és profin foglalkozol a gyerekeiddel nagyon örvendtem.
“Sokan sürögnek Jézus körül, akik szeretik az ő mennyei országát, de kevesen, akik keresztje alá hajtják vállukat. Sokan vannak, akik vágyakoznak vigasztalására, de kevesen kérnek részt a megpróbáltatásból. Lakomájában sokan mellé ülnek, böjtjét kevesen vállalják. Arra mindenki vágyakozik, hogy vele örvendezzék, ám kevesen akarnak valamit szenvedni érte. Sokan követik Jézust a kenyértörésig, de kevesen isszák […]
Olvasom a Szentírást és éreztem, ahogy a szívem megtelik örömmel, fénnyel: ‘Nézd, a nevedet a tenyerembe írtam’ (Iz 49,16).
500 éve tört ki a Dózsa György vezette paraszt felkelés.