Csíkországban is, mint sok más helyen az országunkban eléggé nagy baj a szegénység.
Csaba testvér Tusnádfürdőn az Amerikai Magyar Közösségek által adományozott pénzből vásárolta meg az egykori Anna villát, melyet 2006 tavaszán németországi jótevőink segítségével sikerült felújítani. 2006 szeptemberétől a ház második emelete is már lakhatóvá vált. Igaz, eleinte még nem volt fűtés, meleg víz, szekrény, de a legfontosabb mégis meg volt: szeretet, kedvesség, gondoskodás, a gyógyszer testünknek, lelkünknek egyaránt. Lassan minden kialakult. Nőtt a létszám, elkészült az első emelet meg a földszint, lassan megtelt a ház.
Sok dologban gazdagodtunk, élmények ezre rejtőzik mindannyiunk szívében: kirándulások, zarándoklatok, játékok stb. Itt találták meg egyesek szívük választottját, mások legjobb barátjukat, barátnőjüket, mások meg itt tértek át a helyes életmódra.” (R. Renáta és B. Andrea)
“A nevelők sokat imádkoznak a házért, a gyerekekért és a szeretetért. Az Isten meg is hallgatja őket, mivelhogy az itteni gyerekek szeretik egymást, ahogy a testvérek. A gyerekek mindig vidámak, frissek, szeretetre méltók.” (B. Boróka).
Kérem fogadjanak szeretettel egy néhány szemelvényt a házunk életéből:
Szabadidő
“Mi minden szerdán és pénteken járunk foci edzésre, de gyakran járunk halászni is. Ha sokat fogunk, akkor hazavisszük, de ha keveset, akkor visszadobjuk a halakat a vízbe. Van több méter zsinórunk és mogyorófa botra kötjük, avval halászunk. A lányok inkább kézilabdázni szeretnek és énekelni, vagy gitározni és egymás közt vihorászni.” (Gábor István)
“Tusnádfürdőn kemények a telek, de jó a sípálya és a kedvünk. Tetszik, ahogyan a hó és a hideg megcsípi az arcomat, attól teljesen kipirulok. Voltak vicces dolgok is. Sokszor elestem. Egyik alkalommal alig tudtam feltápászkodni, de azért már várom az új telet. Most azonban a nyár rejteget ezer meg ezer csodát. A tél hideg és szórakoztató volt.” (L. Rozi)
“Nagyon jó volt látni a nevelőt, hogy mennyit esik, és ő is nevet ezen.” (J. Eszter)
“Ha az időjárás engedi, hétvégenként elmegyünk, vagy elbiciklizünk az Olt partjára a meleg vízhez. A „meleg víz” egy bő hozamú forrás. Az az érdekessége ennek a forrásnak, hogy a vize még a legrosszabb esetben is langyos és még télen sem fagy be. Út közben, egyszer Arni még kígyót is fogott. A nevelő-néni nagyon megijedt és mondta, hogy eresszük el.”
“Sokféle játékot kitalálunk. Isti és a Péter meg is tanult úszni. A kirándulásaink akkor teljes értékűek, ha az egész család ott van. Együtt játszunk és összekovácsolódunk, mint egy igazi család.” (Zsófi nevelő lányai)
Születésnap
“Mindenki életében van születésnap. Olyankor a nevelővel tortát sütünk a konyhán. Az ünnepelt meghívja a barátait, osztálytársait, majd vacsora után következik a szülinapi buli. Énekelünk és az ünnepelt felvágja a tortát és közösen elfogyasztjuk. Szoktunk egymásnak szülinapi emléklapot is készíteni mindig, ezt nagy szeretettel csináljuk. Az ünnepelt felbontja az ajándékait és együtt örülünk neki. Szerintünk az egymásra való figyelés és az egymás iránti szeretet a legszebb ajándék.” (Éva nevelő lányai)
Csaba testvér
“Csaba testvér egy csíki székely, aki nem zárkózott el a rászoruló gyermekektől, nem kergette el az ajtója elől, onnan ahol segítséget, befogadást kértek tőle, hanem igenis tiszta szívvel, boldogan befogadta őket. Ugyanígy tett Szent László is. Az ellenséget – miután legyőzte – nem megölte, hanem megbocsátott nekik. Nem kell semmit elutasítani, ami első látásra rosszak látszik. Minden szakadt ruhájú, gondozatlan gyermekből egy kis szeretettel, jósággal szép, „új” gyermeket lehet varázsolni, a rosszból jót lehet csinálni. Csaba testvér mindig imádkozik a bajba jutott gyermekekért, egy kis segítségért, egy kis pénzért. Neki sem könnyű, de ő értünk sose adja fel. Isten áldja őt!” (Molnár Kinga és R. Renáta).
