Erzsébet-Artera-POCU tábor

Kedves Munkatársak!
Szerencsésen és hálatelt szívvel érkeztünk haza az ivói Erzsébet-Artera-POCU táborból. Nagy élmény volt mindannyiunk számára. Ilyen jól megszervezett, programdús, fejlesztő táborban rég nem volt részünk.
Nagyon sokat tanulhattunk, nem csak a gyerekek, hanem a kísérők is: szervezettséget, fegyelmet, egymásra való figyelést és ráadásul a lelkes mesterektől a kézművesség alapjainak a megtanulását, megkedvelését és a hagyományaink értékelését.
Az Erzsébet tábor minden egyes munkatársától, fiataljaink és mi felnőttek is példát vehetünk hogyan kell mosolyogva “vendéget” fogadni, rendre, tisztaságra tanítani. Igazi barátokra találtunk, akik mint az “örzőangyalok” figyeltek ránk.
Nemcsak szórakoztató, hanem hasznos programokat szerveztek. Itt megemlíteném, hogy a reggeli zenés ébresztő után együtt tornáztunk, táncoltunk. Igaz, volt egy pár fiatal aki emiatt első nap nem repesett a boldogságtól, de nagyon hamar belejöttek és utolsó napra még bónuszt is kértek.
Folytatnám azzal, hogy buszokat rendelve mindannyiunkat  kirándulni vittek, így Szelykefürdőn megtekinthettük az Orbán Balázs emlékmúzeumot, ahol az idegenvezető bemutatására céltudatosan figyelve válaszolni tudtak csoportra osztott gyerekeink a kézbe kapott kérdőívekre, melyet ki is értékeltek. Így nagy volt a figyelem.
Ugyanitt megcsodálhattuk az igényesen elkészített maketteket, melyek Erdély legértékesebb építészeti műemlékeit ábrázolják kidolgozva miniatűrbe, sőt itt a Mini Erdély-parkban még a kis gőzösön is “utazhattunk”.
Gyalogtúráztunk a Madarasi Hargita (a székelyek Szent Hegye) csúcsára, 1801 méter magasságra.
Ezen kívül a Babusgatót is meglátogattuk, ahol őzikétől pónilóig, szamárig minden állatot megetethettünk, simogathattunk. Itt az időjárás nem volt túl kedves velünk, de a gyerekeink, fiataljaink az esőt számba sem véve, az ajándékba kapott esőköpenyt magukra kapva pattantak az állatok közé.
Miután Székelyföld természeti szépségeit és történelmét röviden de velősen megismertük, óriási élmény volt, hogy a tábor színhelyét ellepték a szorgalmas, nagylelkű kézműves mesterek, akiket az Artera Alapítvány toborozott Zsuzsa néni vezetésével.
Az udvart és a benti tereket is ellepte a sokszínű, érdekkeltő, hasznos kis műhely: esztergályos, kovács, himzés, nemezelési, szappan készítő, faragó, fazekas, kürtöskalács készítő és még sorolhatnám….
Annyira izgalmas volt a látvány, hogy azt sem tudtuk, hogy melyik mesterséget próbáljuk ki hamarabb. Minden gyerek, fiatal ellepte a kis “sátrakat”, bízva abban, hogy el tudja sajátítani a technikákat.
Ha nem is tökéletesen, de az alapokat elsajátították és rájöttek, hogy mennyire szép és érdekes a kézművesség.
Nagyon fontosnak tartom, hogy a mesterek nemcsak megszerettették velünk a kézművességet, hanem azt is elmondták és biztattak abban, hogy aki szorgalmas, az ebből meg is tud élni, családot fenntartani.
Gyönyörűen és gazdag tapasztalatokkal zárult a tábor: díjkiosztással, hálás, szívből jövő köszönetekkel és az est csúcspontjával, a tábortűzzel, ahol mindannyian lelkesedve népdalokat énekeltünk.
Szívből köszönjük a jó Istennek és mindenkinek aki hozzájárult bármilyen módon ehhez a tapasztalatokban-, lelki üdülésben-, test és elme frissítésben gazdag tábor megszervezésében és kivitelezésében!!!!!
Hálás köszönettel,
munkatársaim és a gyerekek nevében,
Kacsó Kati
.