2017. január 20. – péntek. “És ők csatlakoztak hozzá.”
Egész földi életemben azon fáradoztam, hogy az embereket egymással és Teremtőjükkel összehozzam, hogy CSATLAKOZZUNK EGYMÁSHOZ ÉS ISTENÜNKHÖZ! Jézusnak milyen egyszerű, magához hívta őket és ők jönnek és csatlakoznak! Minden probléma mi körülöttem van, oda vezethető vissza, hogy az emberek nem tudtak, tudnak csatlakozni szüleikhez, férjükhöz, feleségükhöz, gyermekeikhez, munkatársaikhoz, népükhöz, sőt, még a jól felfogott saját álmaikhoz, hivatásukhoz, érdekükhöz sem!
Annak idején mint villanyszerelő egy-egy vezetékét össze kellett forrasztani, cinezni egy másikkal, hogy a láthatatlan áram keringeni tudjon a vezetékeken! Sokszor megtapasztaltam, ha sietek, ha nem pucolom le, nem tisztítom meg az egymáshoz forrasztandó felületeket, a fáradozásom hiába valónak bizonyul! Ezért mindig azzal kezdtük a munkánkat, hogy a oxidálódott felületeket nem csak letisztítottuk, kemény reszelővel, dörzspapírral, de még savba is mártottuk, hogy minden zsiradékot, szennyet az leégessen róla… így megtisztítva a felületek képesek voltak a vezetékek eggyé válni, csatlakozni, hordozni, vezetni az áramot! Úgy gondolom, hogy a kudarcaink, a sok sikertelen kapcsolódás okát itt kell keresni: nem vagyunk tiszták, nem mondtunk le, nem szakadtunk el egy csomó önző, kapzsi, hiú “szeméttől”, melyek megakadályoznak abban, hogy akár társainkkal, akár megváltó Istenünkkel tartós kapcsolatot, kötödést hozzunk létre! Jézus befogadja a tanítványait, türelemmel tisztogatja, formálja őket, de igazából csak nagycsütörtök estéjén nevezi őket tisztának, amikor megmossa apostolai lábát! Jézus munkája tökéletes, mert valóban ezek az emberek oly mélyen kapcsolódnak az őket meghívó Mesterükhöz, hogy Tőle még a halál sem tudja elválasztani, érette mindannyian készek vállalni a vértanúságot is!
Kisebb testvéretekként szeretettel arra kérlek, hogy nézzünk magunkba, fedezzük fel fájó kudarcaink igazi okát, az arcunkat beszennyező hibákat, bűnöket, és őszinte bűnbánatunk könnyeivel mossuk magunkat tisztára, hogy szeretteinkkel, Teremtőnkkel alakuló kapcsolataink erősek, tartósak, életet adóak lehessenek!!
Szeretettel, Csaba t.
Kép: Kászoni otthonunk gyerekei kacagnak, tiszták, jó testvérei egymásnak!
—
Abban az időben Jézus fölment egy hegyre, és magához hívta, akiket
kiválasztott. És ők csatlakoztak hozzá. Tizenkettőt választott ki, hogy
vele tartsanak, és hirdessék az igét. Hatalmat is adott nekik a betegek
gyógyítására és az ördögűzésre. A következő tizenkettőt választotta ki:
Simont, akinek a Péter nevet adta; Jakabot, Zebedeus fiát és Jánost, Jakab
testvérét – akiket Boanergesznek, vagyis „mennydörgés fiainak” hívott.
Továbbá kiválasztotta Andrást, Fülöpöt, Bertalant, Mátét, Tamást, Jakabot,
Alfeus fiát, Tádét, a kánaáni Simont és a karióti Júdást, aki később
elárulta őt.
Mk 3,13-19
