“Nem a ráció számít. Ráció szerint már rég elpusztultunk volna. Akik Magyarországon logikusan gondolkoztak, mindig kétségbeestek. Itt a remény a reménytelenségben van. Abban, hogy a végső órákon, amikor a nemzet sorsán őrködő riadtan takarja fel szemét, amint örvény felé közeledünk – hirtelen titkos erőtartalékok nyílnak fel a lélekben. Erőtartalékok, amelyek túl vannak minden ésszel, akarattal elérthető dolgok határán; erők, amelyek kegyelemszerűen jönnek, amikor már mindenről le kell mondanunk.”
Szerb Antal
Szerb Antal
“A magyar irodalom egyik meghatározó szereplőjét Szerb Antalt, a világháború végén, zsidó származása miatt, 1944. június 5-én behívták munkaszolgálatra: először Fertőrákosra, majd Balfra került. 1945. január 27-én a balfi tábor hóhér “őrei” agyonverték, mert a kikérője ellenére sem volt hajlandó az ott senyvedő barátja, Halász Gábor nélkül a haláltábort elhagyni.”
Imádkozzunk az áldozatokért és a gyilkosaikért is, hogy ők békében nyugodjanak, hogy békében élhessünk mi is!