Uram, én ma a kegyelmeidért imádkozom, tekints le ránk, és gyengeségeink, bűneink ellenére hintsd tele életünket bölcs, szent gondolatokkal, tiszta, értékes vágyakkal, álmokkal, olyan meglátásokkal, melyek által világunk gondjait, bajait nagylelkűen megoldhatjuk! Hiszem, hogy van jövő, hiszem, hogy a tündérkert, a te csodálatos országod nem mögöttünk, hanem előttünk van, nem volt valamikor, hanem lesz és elérhető! Azt is hiszem, hogy velünk, általunk akarod művedet megvalósítani, országod falait felépíteni, dicsőségedet kinyilvánítani! Nézd, gyengeségeink tudatában itt vagyunk, szólj hozzánk, fogd meg kezünket és vezesd gyermekeidet s mi, ha botladozva is, de szeretettel tettekre váltjuk akaratodat!
Istenem szolgálatában, Csaba t.
Kép: Gabriella nővérem vezeti a kórust Isten dicséretére
——-
Miután Jézus megmagyarázta tanítványainak, hogy miért mond példabeszédeket, így folytatta: „Értsétek meg hát a magvetőről szóló példabeszédet! Akik hallgatják a mennyek országáról szóló tanítást, és nem értik meg, azokhoz eljön a gonosz, és elragadja mindazt, amit a szívükbe vetettek. Ez az a mag, amelyik az útszélre esett. A kövek közé hullott mag pedig az, aki meghallgatja ugyan a tanítást, és szívesen be is fogadja, de az nem ver benne gyökeret, csak ideig-óráig él. Amikor a tanítás miatt szorongatás, üldözés éri, csakhamar eltántorodik. A tövisek közé esett mag az, aki meghallgatja a tanítást, de a világi gondok s a csalóka vagyon elfojtja azt benne, és gyümölcs nélkül marad. Végül a jó földbe hullott mag az, aki meghallgatja, megszívleli a tanítást, és jó termést is hoz: az egyik százszorosat, a másik hatvanszorosat, a harmadik harmincszorosat.”
Mt 13,18-23
