2018. november 16. – péntek

Anyánk az Egyház azt szeretné, ha ilyenkor a liturgikus év végén leüljünk és elgondolkodjunk az idő múlásán! Mennyi telt el az élet nevű nagy játékból, és vajon még mennyi van hátra? Sikerült-e a mulandó javakból örök értékeket, kincseket gyűjtenem, olyat, ami megmarad az örök életre? Ha most Teremtőm a nevemen szólítva magához hívna, mit tudnák felmutatni büszke örömmel!?

Sokan azt tartják, hogy nem érdemes célokat megfogalmazni, küzdeni, beszélni mert úgyis fölösleges! Közel öt évvel ezelőtt voltam Ausztráliában, sokat beszéltem a gyermekeinkről, az élet melletti döntésről, imádkoztunk, gyermekáldásért és lám egy fiatal pár vállalta a harmadik gyermeket! A képen mosolygó kis Emese betöltötte a negyedik élet évét és megmutatta a lakásuktól nem messze lévő botanikuskertet! Elmentünk a madárleshez, gyönyörködtünk a szebbnél szebb virágokban, de a legnagyobb szenzáció a kiskacsák mellett a tóban fürdő “Ricsi” volt! Emese így nevezi a hosszú nyakú teknősbékát!

Itt Ausztráliában minden nagyra nő, az itteni kardvirág alatt bújócskázni is lehet, Emesével próbáltunk elbújni, na de az apukája nem csak felfedezett, de le is fényképezett bennünket! Számomra nagy öröm minden egyes gyermek, gyakran mondogatom, hogy én minden pénzemet gyerekbőrben szeretném tartani. Arra bíztatlak benneteket is, hogy szeressétek a gyermekeket! Nekünk Krisztus nem a végső dolgoktól való félelmet adta, hanem az élet szolgálatának a parancsát! Döntsetek amíg lehet az élet mellett, minden cselekedeteteknek, lépéseteknek a végső célja legyen a ti gyermeketek, unokátok, mert aki az élet mellett dönt, az Isten mellett dönt, hisz maga Jézus Krisztus mondta, én vagyok az út, az igazság és az élet! Jn 14,6

Szeretettel, Csaba t.

—–

Jézus így beszélt tanítványaihoz második eljöveteléről: „Mint ahogy Noé korában történt, úgy lesz az Emberfia napjaiban is. Ettek, ittak, házasodtak, férjhez mentek addig a napig, amíg Noé be nem szállt a bárkába. Akkor jött a vízözön, és elpusztította valamennyit. Ugyanígy történt Lót napjaiban is. Ettek és ittak, adtak és vettek, ültettek és építettek. De amelyik napon Lót elhagyta Szodomát, kénköves tűzeső hullott az égből, és elpusztította valamennyit. Ugyanígy lesz azon a napon is, amikor az Emberfia megjelenik. Aki abban az órában a háztetőn tartózkodik, és holmija van lenn a házban, le ne jöjjön érte, hogy elvigye! Aki a mezőn lesz, haza ne jöjjön! Emlékezzetek Lót feleségére! Aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt; aki pedig elveszíti, megmenti azt az (örök) életre. Mondom nektek: azon az éjszakán ketten lesznek egy fekvőhelyen; az egyiket felveszik, a másikat otthagyják. Két asszony együtt őröl; az egyiket felveszik, a másikat otthagyják. Ketten lesznek a mezőn; az egyiket felveszik, a másikat otthagyják.” A tanítványok megkérdezték: „Hol lesz ez, Uram?” Azt felelte: „Ahol a holttest van, odagyűlnek a sasok.”

Lk 17,26-37