Vezetek, házak, falvak, fák, autók suhannak el mellettem, számolgatom az üzemanyag cseppeket! Tudom, hogy ha hosszan csepegtetném az úton e pár liter üzemanyagot és meggyújtanám, egy kis füsttel pillanatok alatt ellobbanna, semmivé válna! De lám, ugyanaz a gázolaj, bent a motorban, kemény, dinamikus határok között feszít, repít, célba visz! A henger ha enged a feszítésnek, bármily kis repedés a falakon, az autó száguldását, béna kacsa vergődésévé teszi, eldobott ócskavassá!
Parttalan semmittevésben az ember napja szétfolyik, léte füst, fellobbanó pislákolás! Isten kezéből átvett álmod, hivatásod kemény, feszes korlátai között ellobbanó napjaidat munkára fogod, alkotsz, gyarapodsz, Teremtőd szép vonásai ragyognak fel arcodon, te is gyümölcsöt, maradandó értéket hozol létre, és végül szépen célba érsz!
Vállald bizalommal a korlátokat! Szeretettel, Csaba t.
Kép: Vera nővér hihetetlen feszes pontossággal dirigálja a kórust, s ettől szép a mű, mit előadnak a gyermekek!
