“Kedves Fiatalok!

Megszólítok minden ifjút,
Kinek Erdély szíve ügye,
Vállalja  magyarságát
S megesküszik az egységre.

Két évvel a Trianon előtt születtem. Alig nyílott ki a szemem, akaraton ellenére más állam polgára lettem, azóta is, ahogy hagyják éldegéltem. Hogy ki vagyok?  (…)
Jól jegyezzétek meg: nem minden ember, ember. Csak másokkal lehetünk embernyi emberek. Az énközpontú társadalom is zsákutca. A másokért való élet, új életet szül. A sok hányt-vetett élet után beláttam, egyedül a közösségi célokért érdemes élni.(…)”