Sajnos a Petrozsényi házunknak se udvara, se kertje nincs (nagyon pici) így a gyerekeket áthoztuk részben Szárhegyre nyaralni. A tegnap meglátogattam őket és nagy munkában találtam. Nekiálltak mindannyian és a Hógolyót, a kedves öreg lovat fürdették. Slaggal, kefével tetőtől talpig lecsutakolták, még a farkát is samponnal megmosták. Jó volt látni ahogyan a ló hálásan tűrte a nagy forróságban a gyermekek szorgoskodását, a friss üdítő vizet. Az egyik kislány boldogan mutatta, hogy még a ló száját is megmosták.Nem tudom, hogy miért játszhatnának csak holt dologgal a gyerekeink? Tegnap a kaptunk tíz kacsát, ma levisszük Kászonba, ahol a ház mellett folyik el a patak, a gyerekeinket kitanítom Ludas Matyinak, hadd terelgessék a jószágot a patakra. Nagyon fontos, hogy ebben a kórban a felelős “törődés” kialakuljon a gyermekekben. Sokszor kértem a nevelőket, hogy minden gyerekre bízzanak rá egy cserép virágot, vagy egy kis ágyás veteményt, néhány apró állatot, hogy tanulják meg a másokért való felelősség vállalást. Ha ma gondoskodik szeretettel egy cserép virágról, egy kis nyusziról, akkor ha megnő fog gondoskodni családjáról, gyermekeiről is. Merjünk felelősséget vállalni, és felelősség vállalásra nevelni gyermekeinket!
