A Marosmenti Kodály Kórus vidáman énekelt, én meg szeretettel beszéltem az értünk gyermeki létet vállaló nagy Istenről! Jó volt a gyermek Jézus szép lelkiségéről tanúságot tenni az emberek előtt! A nagy Isten semmit nem tesz csak úgy véletlenül! Ö tudatosan választotta a védtelen, egyszerű gyermeki létet a velünk való találkozáshoz. A világmindenség Ura egyből csodákat tevő felnőtt is lehetett volna, de ő hosszú évekig mint egyszerű gyermek élte életét Názáret kis falujában. Nézem a gyermekké lett nagy Istent és úgy érzem, hogy a mi világunk olyan erőltetetten kiégett, fárasztóan vénséges kezdett lenni, nagyon megkomolyodtunk. Krisztus korában is voltak háborúk, gondok, de Jézus Krisztus mégis mert gyermekei közt gyermekké lenni. Volt neki ideje arra, hogy önfeledt gyermekként játszódjon Názáret poros utcáin! Merjük mi is legalább néha – néha letenni a “nagy munkánkat” és gyermekek lenni! Akarjunk vidáman, nagy lelki nyitottsággal játszani, egymásra bizalommal rámosolyogni, Istennek megváltott, jókedvű, szabad gyermekei lenni!
Szeretettel, Csaba t.