Advent 2. vasárnapja

2016. december 4. – Advent 2. vasárnapja

 Az aratnivaló oly sok, de a munkás nagyon kevés, alázattal imádkozom, hogy küldj munkásokat az aratásba! A szentírás kérése mindannyiunknak szól: Készítsétek elő az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit! Uram segíts, hogy az emberek Feléd vezető útját bölcs szeretettel, alázatos kitartással egyengessem! Tégy engem híd-verővé, irányt mutató útjelző táblává, lépcsőfokká, mely elvásik a használattól! Mind szerzetespapod szeretném az Istenkereső emberek ösvényeit járhatóbbá, egyenessé tenni, a szakadékokra, reménytelen zsákutcákra figyelmeztetni őket, hogy minél többen a veled való, életet jelentő, vigasztaló találkozásban részesüljenek!
Szeretettel, Csaba t.
Kép: Jelképesen odaálltam a gyaluló Szent József mellé, hogy segítsek Jézusnak keményen tartani a gerendát!

img_7969_2
———————————

Abban az  időben: Keresztelő  János megjelent  Júdea pusztájában,  és  így
tanított: „Térjetek meg, elközelgett a mennyek országa!” Ő volt az, akiről
Izajás próféta ezt mondta: A pusztában kiáltónak szava:
Készítsétek elő az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit!
János öltözéke teveszőrből készült, és bőrövet viselt a derekán. Sáska  és
vadméz volt az étele. Kivonult hozzá Jeruzsálem, egész Júdea és a Jordán
vidéke. Megvallották bűneiket, és ő megkeresztelte őket a Jordán folyóban.
Amikor látta, hogy sok farizeus és szadduceus is jön hozzá
megkeresztelkedni, így  szólt  hozzájuk:  „Viperák  fajzata!  Ki  indított
benneteket arra, hogy meneküljetek a közelgő harag elől? Teremjétek hát  a
bűnbánat  méltó   gyümölcsét!  És  ne higgyétek, hogy közben azt
gondolhatjátok: A mi atyánk Ábrahám! Mert mondom nektek: Isten ezekből  a
kövekből is tud Ábrahámnak fiakat támasztani. A fejszét ráhelyezték már  a
fák gyökerére: Kivágnak és tűzre vetnek minden fát, mely jó gyümölcsöt nem
terem! Én csak vízzel keresztellek  titeket a bűnbánatra, de aki  énutánam
jön, az erősebb nálam; arra sem vagyok méltó, hogy a saruit hordozzam.  Ő
Szentlélekkel és  tűzzel  keresztel  meg titeket;  kezében  tartja  már  a
lapátot, hogy kitakarítsa  szérűjét. A  búzát magtárba  gyűjti, a  pelyvát
pedig olthatatlan tűzben elégeti!”
Mt 3,1-12