Kezdetét vette egy olyan időszak, amikor az ember kibújik a téli fészkéből és nekilát a kinti munkálatoknak. Sokszor álmadozunk azon, hogy milyen jó lenne, ha a föld egyszinten lenne a könyökünkkel, mert akkor nem kéne lehajolni. Mert, először le kell hajolni ahhoz, hogy egyenes háttal éret zöldséghez jussunk. Már ősidők óta hajladozunk, teszünk, veszünk, alkotunk és mindezt fizikai testünk segítségével.
Mindent a léleknek és semmit a testnek? -tehetjük fel a kérdést. Képzeljünk el egy olyan jutalmat, amit szavakkal adnánk át… Általában a gyerekeket jó tanulmányi eredményeikért szavakkal jutalmazzuk: Ügyes vagy, ez szép volt, így tovább… Ezek a dicséretek, mennyivel hatásosabbak lennének, ha a szavakat alátámasztaná egy meleg kézszorítás, egy gyöngéd símogatás, akkár egy határozott szeretetből szárnyaló ölelés. A lelkünket, nem csupán szavakkal, hangokkal táplálhatjuk, hanem érintéssel is. Amikor boldog az ember, átöleli a társát hirtelen nem találja a szavakat, de az az ölelés felér minden szóval, már nem szükséges a beszéd, át tudjuk adni egy egyszerű öleléssel is azt, amit gondolunk de főként azt, amit érzünk. Ha viszontlátjuk felebarátunkat, akit már réges – régen nem láttunk, és nem tudunk rolla semmit, odalépünk hozzá, és erősen átöleljük, nem pedig millió kérdéssel állunk elébe. Fizikai testünk is képes a lelkünket táplálni.
Képzeljük el azokat a csecsemőket, akik érintés, simogatás nélkül nőnek fell, a pszichológusok, ezt hospitalizmusnak nevezik. Az árvaházban nevelt gyerekek nem részesültek annyi ölelésben, gyöngéd simogatásban, mint a családban nevelt gyerekek. Fejlődésükben is kimagasló külömbség mutatkozott. Mind fizikai, mind szellemi képességeik rohamosan hanyatlottak. Az állatvilágra is érvényes ez, a majmoknál a kölyök ketrecébe két bábut állítottak fel, az egyik drótból készült és táplálékot adott, a másik nőstényt helyettesítő bábut szőrrel vonták be, szőranyának nevezték. A majomkölykök a drótanyához csak akkor mentek, mikor táplálékra volt szükségük, de idejük többi részét, pedig a szőranyába fogózva töltötték. Ezzel azt szeretném bizonyítani, hogy mind felnötteknek, mind a gyerekeknek egyaránt szükségük van az ölelésre, ez az egészséges fejlődésünk szempontjából elengedhetetlen. Megérinteni embertársunkat ez talán számunkra semmiség egy reflexszerű mozdulat, de társunknak, sokat jelent, hegyeket megrendítő érzések játszodhatnak le benne, kimondhatatlan, hogy milyen csodákra képes egy egyszerű, gyöngéd szeretetből fakadó érintés, simogatás. A simogatás, az ölelés és az érintés számos előnyt hordoz, egészségünk szempontjából a stressz csökkentésétől a fájdalomcsillapításon át a kapcsolatok fenntartásáig.
Tudományosan bizonyított, hogy ha fogjuk szerettünk kezét, csökkenthetjük fájdalmát. A Kaliforniai Egyetem kísérletében, 25-en vettek részt, többségében diákok, akik legalább hat hónapja éltek boldog kapcsolatban barátjukkal. A vizsgálatok során kiderült, hogy kedvesük fényképét nézve a nők kevésbé éreztek egy enyhe égés okozta fájdalmat. Hasonló érzéstelenítő hatást tapasztaltak akkor is, amikor barátjuk kezét foghatták, miközben alkarjukat “mérsékelten fájdalmas hőhatásnak” tették ki. A továbbiakban a nők kedvesük vagy egy idegen kezét fogták, illetve egy labdát szorongattak. Azok, akik párjuk kezét foghatták, “kisebb testi fájdalomról számoltak be. Hihetetlen, hogy ennek az őszinte meleg kézfogásnak milyen kimagasló ereje van a fájdalom fölött. Ez a jelenség magyarázhatja, miért jönnek rendbe a kisgyermekek egy puszi hatására, és miért van stresszcsökkentő hatása a háziállatok simogatásának.
Egy másik kutatás szerint az íziületiprotézis- beültetésen átesett betegeknek 50 százalékkal kevesebb fájdalomcsillapítóra volt szükségük, ha háziállat-terápiát is alkalmaztak. Emellett jól ismert, hogy a házi kedvenccel rendelkezők általában egészségesebbek, mint azok, akik nem tartanak állatot, mert a kedvencek csökkentik a stresszt, és mozgásra ösztönöznek.
Még a legegyszerűbb masszázs is megnyugtató, feszültségoldó hatású, általa érezzük, hogy szeretnek, óvnak bennünket, elősegíti az egymáshoz tartozás érzését, biztonságot ad. A simogatás természetes gesztus, akik ezt nem kapják meg, hajlamosak lesznek depresszióra, agresszióra.
Kutatási eredmények azt igazolták, hogy a felnőttek úgy viszonyulnak egymáshoz felnőttkori kapcsolataikban, mint amilyen kötelékben részük volt csecsemőként és gyermekként szüleikhez. Azokban a családokban, ahol nem takarékoskodnak a simogatással, a testi érintéssel, a gyermekek egészségesebbek, a fájdalom iránt kevésbé érzékenyek és a fertőzésekkel szemben ellenállóbbak lesznek.
Arra szeretném felhívni az olvasók figyelmét, hogy szeressük egymást, mutassuk ki a szeretetünket mosollyal, öleléssel, szavakkal, ne spóroljunk a szeretettel, mivel szükségünk van egymásra, szükségünk van arra, hogy a világ megváltozzon.
Az egészség kulcsszavát árulom el önöknek, és ez a szó nem más, mint a SZERETET.
Ha jól megfigyeljük ebből fakad ki minden! Aki megértette a szeretet lényegét az szerencsés ember, próbáljuk átadni másoknak is, megértetni a fontosságát.
Nem utolsósorban ne feledjük, hogy mi vagyunk felelősök az életünkért, ezért tegyünk érte, tegyük hát jobbá és szebbé a világot.
“Mindenütt a földön vágynak valami jó után, minden ember keresi hol a boldogság. Sok mindent elérhetsz mégis üres maradhat a szív, ha nincs benne igazi érték, mely mindenen átsegít. Az élet néha bonyolult nem is mindig értem én, de kell, hogy a szívben ott legyen a hit, szeretet, remény. E három dolog közül legnagyobb a szeretet, mely mindent elhordoz, s ha kell sok vétket elfedez
A szeretet nem fogy el sosem,
A szeretet átvisz az életen.
Mindent elhisz és remél,
A szeretet mindennél többet ér.
Bojoievschi Éva
Pszichopedagógus