Vendégségben voltunk, velem volt néhány kamasz fiam is, amolyan kétlábon járó energiabombák. A vendéglátó családnak volt egy szép Pityu névre hallgató papagája!! Persze a fiuk egyből kinézték maguknak a szép madarat és elkezdték becserkészni. Csodálattal láttam azt a végtelen nyugalmat, óvatos tapintatot, ahogyan a mindent lesodró, száguldó fiaim, lelassulnak, a bennük tájfunként örvénylő erőt visszafogják, és végtelen türelemmel közelednek a madárkához! Közben én a házigazdával elkezdtem beszélgetni. Nem sok idő múlva talán a legvadabb fiam légies könnyedséggel a házigazdánk ámulatára az úján ülő madárral jött közénk! A szeretet, a szelíd jóság, türelmes nyugodt közeledés hidat ver a világok között, bizalmat, barátságot szült!
Fiam ösztönösen Krisztus útjára lépett, aki bár világot teremtő nagy Isten, mégis Karácsony éjjelén védtelen kisgyermekként jött közénk! Az irántunk lángoló szeretet, Jézus Krisztust kicsivé, gyengévé, sebezhetővé tette és nem csak karácsony éjjelén, hanem mindörökre! A mi egyetlen reményünk Isten gyengesége, a végtelen szeretet, mely a hatalmas, erős Istent, hozzánk bújó, védtelen gyermekké tette! Erő az erőtlenségben, nagyság a védtelen kicsinységben! Csodálatos!
Mesterünknek szelíd türelmét, mellyel felénk közeledik, ne csak csodáljuk, hanem merjünk mi is egymásnak jóságos kisebb testvérei lenni! Ne egymás fölött ítélkezve, sebeket okozva éljünk a magunk bezárt világában, hanem ezzel a krisztusi türelmes szelídséggel közelítsük meg testvérünket, szeressük ki egymásból a jót, a szentet. A szeretet szeretetet szül, és olyan értékeket hoz felszínre belőlünk, társunkból is akit szeretünk, melyről nem is álmodtunk! A szeretet a csodák földjére vezet, olyan boldogságot termő útra, mely a mennyországba torkol! A szeretet az egyetlen erő, mely egy új korszakot nyithat nemcsak az emberiség életében, de az én mindennapjaimban is! A gyerekeimnek sokszor mondtam, hogy a Krisztusi szeretet egy igazi varázs vessző, mely, ha mesterünk példájára kezünkbe vesszük, s az ő értünk kicsinnyé váló jóságos lelkületével használjuk, akkor csodákat
tehetünk a saját életünkben is! Induljunk el a szeretet útján, vegyük kézbe Isten adta legizgalmasabb varázsveszőt, Csaba t.
—–
A csodálatos kenyérszaporítást követő viták után Jézus Galileában működött. Júdeában nem akart mutatkozni, mert a zsidók az életére törtek. Közeledett a zsidók Sátoros-ünnepe. Miután rokonai elzarándokoltak az ünnepre, Jézus is fölment utánuk Jeruzsálembe, de nem nyilvánosan, hanem titokban. Amikor a templomban tanítani kezdett, a jeruzsálemiek közül néhányan ezt kérdezték: „Nemde ő az, akit halálra keresnek: íme, nyilvánosan beszél, és nem szólnak neki semmit. Talán bizony már a vezetők is elismerik, hogy ő a Messiás? De róla tudjuk, honnan való. A Messiásról pedig, ha majd eljön, senki sem tudja, honnan való.” Erre Jézus, aki a templomban tanított, emelt hangon odaszólt: „Ti ismertek engem, és azt is tudjátok, honnan vagyok. Én nem magamtól jöttem. Az Igaz (Isten) küldött engem, akit ti nem ismertek. Én viszont ismerem, mert tőle vagyok, és ő küldött engem.” Erre szerették volna Jézust elfogni, de senki sem emelt rá kezet, mert még nem jött el az ő órája.
Jn 7,1-2.10.25-30
.
