2017. szeptember 14.
Csütörtök, A Szent Kereszt felmagasztalása
“Imádunk Téged, Krisztus, és áldunk Téged,. mert Szent Kereszted által megváltottad a Világot!”
Egy dolog biztos, hogy az engedelmességből vállalt kereszt hordozás a legszebb szerelmi vallomás! Ha valaki valaki kérésére meri vállalni a keresztet az a szeretetének, feltétel nélküli ragaszkodásának a legszebb tanúbizonysága!! Sajnos mi csak addig szeretünk, míg jól esik, mikor elkezd fájni a szeretet akkor nagyon könnyen hátat fordítunk egymásnak, pedig a szeretet misztériuma a kereszt misztériumában érik be, válik az élet forrásává! Pál magyarázza, hogy „Krisztus engedelmes volt a halálig, mégpedig a kereszthalálig” (Fil 2,6–11). Vajon a mi Krisztus iránti szeretetünk, elbír egy kis megaláztatást, kudarcot, fájdalmat? Vagy a legelső kellemetlenségre, mely a Krisztus iránti szeretetből vállalt úton bennünket ér, elkedvetlenedünk, s elkezdünk zúgolódni?? De a kedves férjünk, feleségünk iránti szeretetünkbe belefér egy kis kellemetlenség, társunk ügyetlensége, botladozása? A köztünk lévő szeretet szövete képes akár keresztet is hordozni, elbírja a marék pórságunkból fakadó gyengeségeinket, ügyetlenségeinket??
Jegyezzük meg, az igazi szeretet ott kezdődik, ahol megjelenik a fájdalom, mert addig nem szerettünk, csak szórakoztunk! „Ha azokat szeretitek, akik szeretnek titeket, mi a jutalmatok? – kérdezi a Mesterünk – Hiszen a bűnösök is szeretik azokat, akik őket szeretik. És ha azokkal tesztek jót, akik veletek jót tesznek, mi a jutalmatok? Hiszen a bűnösök is ugyanezt teszik. És ha azoknak adtok kölcsönt, akiktől remélitek, hogy visszakapjátok, mi a jutalmatok? Bűnösök is adnak kölcsönt bűnösöknek, hogy visszakapják azt, ami jár nekik. Ti azonban szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót, és adjatok kölcsön, semmit sem várva érte: nagy lesz akkor a jutalmatok, és a Magasságos fiai lesztek, mert ő jóságos a hálátlanok és gonoszok iránt. Legyetek irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas.” Luk 6, 36
Kép: Keresztelő Szent Jánosról elnevezett remeteség kápolnája, Sóvárad mellett.
Szeretettel, Csaba t.
——
Abban az időben Jézus ezt mondta Nikodémusnak: Senki sem ment föl a mennybe, csak az, aki a mennyből alászállott: az Emberfia, aki a mennyben van. Ahogy Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy fogják fölemelni az Emberfiát is, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örökké éljen. Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Isten nem azért küldte Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy általa üdvözüljön a világ.
Jn 3,13-17
