„Íme, az ajtó előtt állok és zörgetek; ha valaki meghallja az én hívásomat és kinyitja az ajtót, bemegyek, vele vacsorálok és ő énvelem” (Jel. 3,20).
Nem hiszek egy olyan Istenben aki nagyon komplikált, aki olyan mélyre ássa el a titkait, melyhez csak nagyon kevesen férnek hozzá! Én abban az Istenben hiszek, aki a létünket jelentő táplálékot, mint egy jó anya finoman előkészíti és gyöngéd szeretettel odateszi a gyermeke asztalára, és törelmesen bíztatja, nógatja gyermekét, hogy magához vegye az életet jelentő táplálékot! A lelki élet, az imádság, az elmélkedés, a szemlélődés nem valami komplikált, nehezen megérthető, csak a világtól elzárt barlangokban, kolostorokban gyakorolható titkos praktika, hanem mindannyiunk számára végtelenül könnyen elérhető csodaszép világ, melybe bárhonnan, bármikor, bárki a saruját levéve beléphet!
Jézus imádkozni tanítja barátait! Jó imádkozni! Szeretettel biztatlak én is, hogy gyertek, fedezzük fel az ima által Isten csodálatos világát! Nehéz elképzelni tudom, de mégis bátran hirdetem, hogy hited két erőtlen karjával átölelheted Teremtődet! Tedd meg most, csak akarnod kell! A te döntéseidet az akaratod által vitelezheted ki, tárd ki szívedet Istened felé, s Ő aki az akaratod rezdüléseit is ismeri, érteni fogja suta, botladozó szándékodat! Az imádság egy valós dimenziója a létnek, melyben bárki beléphet, s mely egészen biztos, hogy mindenki életét megváltoztassa! A vakáció csendjében tárd ki szíved ajtaját, szólítsd meg Teremtődet és ő belép szíved szentélyébe!
Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: “Amikor imádkoztok,
ne szaporítsátok a szót, mint a pogányok! Azt hiszik ugyanis, hogy
akkor nyernek meghallgatást, ha sokat beszélnek. Ne utánozzátok őket!
Hiszen mennyei Atyátok tudja, mire van szükségetek, még mielőtt
kérnétek őt. Ti tehát így imádkozzatok:
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy,
szenteltessék meg a te neved;
jöjjön el a te országod;
legyen meg a te akaratod,
amint a mennyben, úgy a földön is.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma;
és bocsásd meg vétkeinket,
miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek;
és ne vígy minket kísértésbe,
de szabadíts meg a gonosztól!
Mert ha ti megbocsátjátok az embereknek, hogy (ellenetek) vétettek,
mennyei Atyátok nektek is megbocsátja bűneiteket. De ha ti nem
bocsátotok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg nektek
bűneiteket.”
Mt 6,7-15
