Hit kell a gyermek vállaláshoz, a fiatalok neveléséhez!
Jézus csodálkozott hitetlenségükön. Nem is tehetett ott csodát… Hiszek-e magamban, drága családomban, munkámban, egyetlen szülőföldemben? Hogy nézek szeretteimre, a mindennapi feladataimra, saját életemre? Hittel, bizalommal, szeretettel, vagy fásultan, kiábrándult közönnyel? Ha én nem hiszek magamban, abban, hogy a munkámat képes is vagyok, de érdemes is szépen, jól elvégezni, akkor vajon Jézus tud csodát tenni az életemben?? Ha én nem hiszek az Isten által rám bízott gyermekekben, ha nem hiszem, hogy képes haladni, tanulni, érettségizni, eredményeket elérni, akkor vajon Krisztus képes csodát tenni az ő életükben? Ha nem hiszem, hogy érdemes a szülöföldemen itthon maradni, becsületesen dolgozni, kitartani, és ha elesek ezerszer talpraállni, akkor vajon lesznek csodák bennem és körülöttem??
Alázattal leborulok előtted Uram és megvallom hitetlenségemet! Alázattal kérlek, add, hogy a te szemeddel lássam magamat, szeretett családomat, embertársaimat, hisz te annyira szépnek, jónak láttál bennünket, hogy vállaltad értünk nagypénteken a kereszt áldozatot! Add, hogy a rám bízott munkát hittel vállaljam, és ott ahol élnem adatott segítsek, mindenkinek szorgalmas, jókedvű, kisebb testvére legyek!
Csaba t.