Amikor Albrecht Dürer Nürnbergben meglátta a napvilágot, a város a nyugat egyik leggazdagabb városának számított, mégsem volt könnyű az élet. Az emberek rettegtek a járványoktól és az éhínségtől Neki azonban ezek között a körülmények között is sikerült feltörekednie…
Albrecht 13 éves volt, amikor a magyarországi Ajtósról származó édesapa maga mellé vette ötvösműhelyébe inasnak. Olyan gyorsan tanult, hogy rövid idő alatt túltett mesterén, rajzolni pedig olyan ördögien tudott, hogy úgy döntött, a festő mesterséget választja hivatásának. Ekkoriban készítette első önarcképét. Eléggé meglepő, hogy az újkor hajnalán valakit már ennyire korán és hosszú időn keresztül foglalkoztat a saját személye, és ennyiszer megfesti önmagát.
Forrás: AFP fórum Dürer, mint Jézus28 évesen finom mosollyal, szakállasan, hosszú hullámos hajjal Krisztusként ábrázolta magát. Ezzel megszületett a valaha volt leghíresebb művészportré. Nem volt ez annak idején istenkáromlás? Semmiféleképpen, sokkal inkább hitvallás, hiszen a humanista szemlélet szerint Isten minden embert a saját képmására teremtett. És mindenkinek saját kezében van a sorsa, ő dönti el, hogy mit kezd az életével.
Dürer pedig ekkor már rég nem kézművesnek, hanem alkotó művésznek tartotta magát. Ezt ápoltságával, kifinomult öltözködésével, és az akkoriban csak nagyon kevés individualista által hordott szakállal is hangsúlyozta. A szakáll miatt évekig csúfolódtak vele a barátai, amit ő tréfával ütött el: amikor belépett az ajtón, “itt van a ti szőrős festőtök” felkiáltással üdvözölte őket.
Az önarcképeiből nem látható, de a megmaradt írásos anyagból szerencsére tudjuk, hogy mennyire ragaszkodott a családjához: édesapjához, édesanyjához, feleségéhez. Emberi melegsége, érzékenysége és kedvessége jól érzékelhető a levelezéséből. A kiváló festő alakja mögül felbukkan a szeretetreméltó ember is. Mindig a társaság középpontja és motorja volt, remek beszélgetőpartner, jó előadásmódjának és humorának köszönhetően.
Forrás: WikipediaA kor legvagányabb felesége
Dürer jómódú patrícius családba tartozó felesége, valamint saját tudása és műveltsége révén bejáratos volt a szellemi és társadalmi elithez. Egykor apja kérésére vette el a szülők által kiválasztott menyasszonyt, Agnes Freyt. A lány gazdag kereskedő családból származott és jelentős hozományt hozott a házasságba. Akkoriban a házasságokban a jövőbeli házastársak szülei egyeztek meg, és főleg gazdasági érdekek mentén kötődött. A kölcsönös vonzalmat kellemes, de egyáltalán nem fontos adaléknak tekintették.
Forrás: WikipediaÁm micsoda nagy szerencséje volt a művészzseninek ezzel a fiatal lánnyal, aki az apja kereskedői vénáját megörökölve teljes mellszélességgel mindenben segítette a férjét! Nem is hinnénk, hogy Agnes a középkor kellős közepén milyen vagány nő volt. Egyedüli nőként, szamárháton járta a távoli városokat a kereskedőkkel, és a vásárokon maga árusította férje műveit. Megtanulta az Európában akkor megjelent arab számokat, így gyors számolásával ámulatba ejtette kortársait.
Talpraesettségére jellemző, hogy a hölgyeknek akkoriban női lovaglóülésben kellett az utakon közlekedni. De Dürer karakán asszonya a kereskedő karaván elé állt, és bejelentette: ő ugyan nem fog lenyomorodni a hosszú úton, és bizony férfi módra lovagolja meg szamarát. Annyi engedményt tett a szájukat tátó uraknak, hogy a lakott területeken illedelmesen oldalt ült fel a csacsira.
Siker és gazdagság
Dürer számára fontos volt az anyagi jólét megteremtése, ezért semmiképpen nem adta olcsón magát. Kimeríthetetlen találékonyságával a réz- és fametszést választotta egyik alaptevékenységének, hiszen ez folyamatos és biztos bevételt biztosított számukra. Nyomdagépet vásárolt, és azon sokszorosította a műveit. Így hamarosan nemcsak takaros műhelyt nyitott, a keze alá dolgozó jó néhány inassal és mesterrel, hanem a festmény megrendelésektől függetlenül is nyugodt életet élhetett.
Forrás: WikipediaMunkáit a híressé vált monogrammal látta el, amit le is védetett. A nyomatok szépségének pedig hírét vitték Európa-szerte, messze Nürnberg határain túl. Szorgalma, ötletessége és üzleti érzéke a művészi sikerek mellett anyagi sikerekhez is vezetett.
Kapkodtak érte az uralkodók, de hiába ajánlott a velencei dózse éves jövedelmet a számára, ha udvari festője lesz. Hiába fogadták Antwerpenben is a legnagyobb tisztelettel és kapott még nagyvonalúbb ajánlatot, Dürer túlontúl önálló volt ahhoz, hogy bárki szolgája legyen. Így mindig visszatért szeretett szülővárosába.
Amikor 56 évesen meghalt, igazi reneszánsz emberként több mint 70 festményt, 100 rézmetszetet, 350 fametszetet és ezernél több rajzot hagyott hátra. A hagyatéka alapján a száz leggazdagabb nürnbergi polgár közé tartozott. A német-magyar kézműves családból származó művészben nagyon szerencsésen találkozott össze a művészi és intellektuális tehetség a nemes emberi tulajdonságokkal, leleményességgel és üzleti érzékkel. Így lett a középkor és újkor fordulópontján az európai művészet központi figurája és egyik legnagyobb rangú zsenije.
Forrás: https://she.life.hu/kultur-mi/20200311-durer-aki-a-legvaganyabb-not-vette-felesegul-weber-krisztina.html
