Kedves Támogatók, kedves Keresztszülők!
Advent első napjával elkezdődik az új egyházi év, lassan új naptári évet is kezdünk, és ilyenkor az elmúlt év dolgaival számot vetünk. Mi hálatelt szívvel és imával gondolunk gyermekeinkkel Önökre. Köszönjük irgalmas szeretetüket!
Gyermekeinkkel, munkatársainkkal ilyenkor vissza gondolunk az eltelt évre. A mai ember számára a legfontosabb, hogy nyugalomban, boldogságban éljen. A mi Urunk, Jézus Krisztusan nem ez a legfontosabb, mert azt mondja: „Menjetek, teremjetek gyümölcsöt, maradandó gyümölcsöt! ” (Jn 15: 16).
Év végén nem elég megelégedve arra visszatekintenünk, hogy milyen sokat pihentünk, milyen sok szép dolgot láttunk, hanem azt kell megnézünk, hogy teremtünk-e gyümölcsöt, hogy gyüjtöttünk- e olyan kincseket, amit a rozsda és a moly nem eszik meg. Ezek a kincsek az imádság, a lelki élet, a tiszta, szép szeretet, az értékek átadása. Legszebb lelki gyümölcsöket akkor termettünk, amikor megszenteltük környezetünket, amikor általunk mások közelebb kerültek Istenhez, a békés szeretethez.
Elgondolkodhatunk azon, hogy prófétái voltunk-e, vagyunk-e Jézusnak. Tudtunk- e a gyerekeket a jóra, szépre, szentre neveleni? Másrészt megvizsgálhatjuk, hogy hasonlóak vagyunk-e Krisztus királyhoz? Tudtunk-e méltósággal uralkodni saját gondolataink, érzelmeink felett? Másokkal szemben pedig követtük-e Őt, aki úgy uralkodott, hogy megmosta a tanítványok lábát. Ilyen szülőkre, nevelőkre, tanárokra, vezetőkre van szüksége a világnak!
Ha megnézzük, mennyi gyümölcsöt termettünk az elmúlt évben, akkor meg tudjuk írni Jézusnak a levelünket, hogy mit tegyen oda nekünk a karácsonyfa alá lelki ajándéknak, hogy még többet tudjunk teremni.
Adná az Isten, hogy ne csak az idő teljen évről évre, hanem mi is növekedjünk kedvességben, bölcsességben, a jó Isten dicsőségére, az emberek javára! Gyermekeink, munkatársaink nevében is kívánok mindannyiuknak áldott karácsonyt és békés, boldog Új Esztendőt!
Kisebb testvéri szeretettel és hálával,
Csaba testvér