2019. szeptember 28. – Szombat

Siker és kudarc! Isten a föld porából megalkotta az embert. Fényből, sárból született lények vagyunk. Mindannyiunk arcán fel-fel ragyog teremtő Istenünk szép vonása, de sajnos nagyon sokszor megjelenik, ott éktelenkedik a föld sötét árnyéka is. Erények-bűnök, sikerek-kudarcok tarka szőttese az életünk. Magunkban, környezetünkben a fényt, az életet nagyra tartjuk, örvendünk ha a fény, a ragyogás betölti életünket. Nagyon sokan kérdezik, de akkor Isten miért engedte meg a bűnt, a rosszat, a fojtogató sötétséget? Ez a kérdés nemcsak bennünket, egyszerű embereket foglalkoztat, hanem az Istenhit örökké visszatérő botrányköve.

A mai evangéliumban, Jézus sikereinek csúcsán arról beszél tanítványainak, hogy az emberfiának szenvednie kell. Ez a jézusi prófécia annyira mellbe vágja a tanítványokat, hogy még beszélni sem mernek róla, kérdéseket sem tudnak feltenni ezzel kapcsolatosan Jézusnak.

Miért tolerálja Jézus a bűnt? Hogyan engedheti meg, hogy mi emberek bűnöket kövessünk el? Valóban hogyan engedhette meg Jézus Krisztus, hogy az Ő népe tudva és akarva elkövesse a legelképzelhetetlenebb bűnt, az Istengyilkosság bűnét?

Az evangélium erre a kérdésre is választ ad: “Isten úgy szerette ezt a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda érte.” A szeretet lényege a szabadság! Csak ott van szeretet, ahol valós lehetőség van a döntésre, a választásra. Ezért nem korlátozza a szabadságot, nem veszi el tőlünk a bűn, a rossz melletti döntés lehetőségét! Ahogyan ősszüleinknek a kezdet kezdetén megvolt a lehetőségük dönteni jó és rossz között, ugyanúgy Jeruzsálem népének megvan a lehetősége választani Jézus és Barabás között. Ami csodálatos és mindannyiunk számára példaértékű, az az, hogy Jézusnak a népe iránti szeretetét egyáltalán nem érinti az emberek döntése. Megváltónk ott a kereszten, tenyerében a szegekkel értünk imádkozik! Nem fenyegetőzik, nem az igazságról beszél átkozódva, hanem irgalmas szeretettel örök üdvösséget ígér nagypéntek egyik tragikus szereplőjének, a jobb latornak, aki fennhangon kimondja, hogy ő valóban megérdemli a kereszthalált.

Erről a végtelen szeretetről Jézus hiába beszélt volna bármennyire is szépen, mert mi nagypéntek nélkül nem értettük volna meg az Ő tanítását, a szeretet lényegét! Egészen más az elmélet és egészen más a Golgotán ég és föld között haldokolva, a szó nélkül kimondott tanítás a szeretet végső győzelméről. Nézem a botrány fáját, a keresztet, és arra gondolok, hogy milyen jó lenne ha a szeretet mellett tudnánk, mernénk dönteni! Milyen jó lenne ha mától fogva mindig Jézus mögé állva, csak a szeretet útján járnánk, vezessen az az út bármerre is, mert a szeretet útja az üdvösség útja, Isten asztalához vezető egyetlen út! Szeretettel, Csaba t.

Az ördögtől megszállott fiú meggyógyítása után a tanítványok csodálattal tekintettek Jézusra. Ő azonban figyelmeztette őket: Véssétek szívetekbe, amit most mondok! Eljön az idő, hogy az Emberfiát az emberek kezére adják. De azok nem értették meg ezt a beszédet, és igazi értelme rejtve maradt előttük. Kérdezni azonban nem merték e szavak értelme felől.
Lk 9,43b-45

——————————