A Rossz szervezett harca Isten Szentlelke ellen

Miben bízhatnánk 2018-ban? Ugyanabban amiben 1943-ban a gyilkos világháború alatt bízott Slachta Margit! A lelkiismeretünk által, bennünket, jóra, szépre, újrakezdésre indító, világunkat a bűnből megújító, Lélekben, a  Szentlélek Úristenben.

Szeretettel ajánlom figyelmetekbe ezt a nagyszerű írást,

 

Csaba t. 

———————————-

Slachta Margit:

A Rossz szervezett harca Isten Szentlelke ellen 

A Földön a jó és a rossz szakadatlanul küzdenek egymás ellen. Ez már a földi élet sora.

De ma nemcsak ezt látjuk már, hanem szinte azt kell mondanunk, hogy ma a rossznak kútfeje: a sötétség szelleme küzd magának a jónak kútfeje: Isten Szentlelke ellen.

És milyen méretű küzdelem, milyen irtózatos világháború ez! Milyen tudás, milyen organizáló erő, milyen infernális intellektus ennek a háborúnak mozgató eleme! Oroszországtól Mexikóig egy szellemi tűzvonal a földgolyó. És miután az ostrom bedöntötte az erkölcsi védőbástyákat, a világrend belső tartó pillérei ellen irányul, mikor a vezénylő sötét géniusz azzal perzseli végig a lelkiismerettől szabadulni akaró világot, hogy nemcsak Isten nincs, hanem a jó és a rossz is csak képzelet alkotta fantazmagóriák.

És mi módon felel az Úr erre a kihívásra, erre a rombolásra?

Kétféleképpen. Egyik a negatív mód. A fölséges Isten nem viszonozza a tüzelést, a rohamot, nem sújt le – néma és mozdulatlan. Hagyja a sötétség szellemét és haderejét tombolni. Miért is sújtana, hiszen belefektette a bűnbe és következményeibe azt a rettenetes törvényt, hogy a bűn önmagában hordja büntetését és önromboló erejét.

 

Oroszország rettenetes erőfeszítéssel le akarja igázni Európát. Vérfagyasztó kegyetlenséggel rabszíjra fűzött emberi erőkből kisajtolta a dömping kampányokat; elkészítette a büszke ötéves tervet; és ma elnémult az ötéves terv hangossága, eltűnt a piacról a dömping-áru, s a csendes éhhalál vonul végig saját határain belül, és sodorja sírjukba a demoralizált milliókat.

Külső erő nem merte megtámadni az orosz kolosszust, nem is szükséges, mert a leveretést elvégzik a szovjethatalom immorális alapelveinek romboló erői, az isteni törvények néma végrehajtói: a saját tévedések mindent megőrlő lassú malmai.

 

Csak az Úristen tud így harcolni, hogy a sátán haderejét vezérének saját fegyverével pusztítja ki! És nemcsak bolsevizmussal, a nemzeti őrületek minden fajtájával is jön ez a belső leszámolás, ez a láthatatlan waterlooi ütközet, ez az önmagában való megsemmisülés.

 

De dolgozik az Úristen pozitív módon is – sőt elsősorban így. Vonz, indít, hív, megérezteti a lelkiség boldogságát, vágyat ébreszt az emberben az el nem múló szép és jó iránt, meg akarja hódítani, meg akarja magának nyerni és így boldogítani.

Ó, mit nem tett és tesz meg ezért az Úristen! Mily fölséges – még gondolatnak is –, hogy a bűnbe, nyomorba süllyedt embert megmentette, megváltotta az isteni irgalom megtestesülése, az Isten Fia, és most, amikor már nem emberi nyomorúsággal, nem emberi bűnösséggel kell szembeszállnia, hanem szinte magával a sátánnal, most Szentlelke árad szét a világra: a bölcsesség, értelem, tanács, erősség, tudomány, istenesség, istenfélelem Lelke.

Sokan mondják, hogy a világkrízis megoldhatatlan, hogy a mostani feszülés egy nagy kirobbanásban fog megszakadni, hogy nemzet nemzet ellen rohan, vagy általános egymásba kaszabolásban fog kitörni a reménytelenség kétségbeesése. Vagyis, hogy a krízist előidéző gonoszságot az Úristen negatív módon fogja eltiporni.

 

Mi pedig hiszünk abban, hogy tűzben, a Szentlélek tüzében újra keresztelkedhet a föld, és akkor a boldog emberben fog diadalmaskodni Isten Szentlelke. 

 

De ezt a szent ügyet nekünk is szolgálnunk kell! Ezt a diadalt nekünk is szomjaznunk kell! 2

 

Vajon, kiben nem lobog föl a vágy a lélektelenség e szörnyű világában – hiszen a világőrületek bármely formája a léleknélküliség herezisének különböző kifejezése – a mély lelkiség iránt, a Szentlélek iránt, aki cselekvésre, aktivitásra, szent küzdelemre hív fel minket!

Igen, mi fel akarunk erre a hadviselésre készülni. Puskapor és ágyúk helyett a szeretet fegyvereivel dolgozni; páncél, sisak helyett lelkiségbe öltözni és ebben a világháborúban – mely Isten Szentlelke ellen folyik – Isten Szentlelkéhez csatlakozni. A hadvezetőség az Egyház, mely utat nyitott az egész földet egykor átfogó Szentlélek-kultusznak.

Ennek a hadba vonulásnak stratégiai központot, fellegvárat, citadellát is akarunk építeni: a Szentlélek Úristen fölséges templomát, a Szentlélek-tisztelet szellemi centrumát.

 

Szellemiségnek és Lélektelenségnek harci vonala már egészen kibontakozik – és a Szentlélek-tisztelet a jelen századnak leghatalmasabb mozgalma, a világot elöntő rosszra a legerőteljesebb reakció lesz.

Ma még csak kicsinyke megmozdulás, olyanképpen, mint ahogy az eredetnél a folyók anyja, a Mississippi is csak csörgedező vízér, de torkolatánál hajóvilágokat ringat a végtelen tenger felé.

Nézzünk így mi is a jövőbe, gyúljon lángra bennünk a lelkesedés, és esküdjünk fel győzhetetlen Hadvezérünknek zászlajára! Lehet, hogy tíz évig, lehet, hogy húsz évig nem dől el a harc, de végződni

 

a Szellemiségnek, az Életnek, a Boldogságnak, a győzhetetlen Hadvezérnek, Isten Szentlelkének diadalával fog! 

 

A Lélek Szava, 1934/1