A döntés

2018. augusztus 5. – Évközi 18. vasárnap

„Mit tegyünk, hogy Istennek tetsző dolgot cselekedjünk?” „Istennek az tetszik – válaszolta Jézus –, ha hisztek abban, akit küldött.”   Jn 6,24

 

Mondd meg, hogy amikor döntés helyzetbe kerülsz kitől kérsz tanácsot – és megmondom hogy ki vagy!?
Nagyon sok embert a pillanatnyi vágya, elemi ösztönei vezetnek és ha megkívánnak valamit azután ki is nyújtják a kezüket! Aztán mások a saját hangulatuknak, jó-, vagy rosszkedvüknek a foglyai, és ilyenkor a félelmek, az irigység, bosszúvágy, harag dönt az értelmes ember helyett! Aztán vannak akik ki vannak szolgáltatva mások kénye kedvének, sodródnak tehetetlenül, akár a ménesben a lovak, felcsapott füllel rohannak a domináns vezérkanca után, szinkronban azzal a közösséggel, mely befogadta őket, maguk sem tudva, hogy hova!!
Te kinek a kezét fogtad meg, kivel vitatod meg, hogy merre, hova kell, érdemes útrakelni?! Az én iránytűm Jézus Krisztus!! Az ő tanítása, példája az én mindennapi kenyerem! Sajnos megtörténik, hogy néha nélküle döntök és egy-egy zsákutcába belegyalogolok, ilyenkor, ha tudok megfordulok, s ha nem akkor is vállalva minden veszélyt kitolatok, mert vakvágányon nincs hova menni, ott csak összetörjük magunkat és egymást!!
Istennek az tetszik, ha figyelünk, hallgatunk Jézus Krisztusra!! Ha a döntéseink előtt a Mesterünkkel, s ha van módunk akkor Isten emberével is körbejárjuk akár egy sakk meccsen a lehetséges lépéseket, majd elcsendesedve, lelkiismeretünkre hallgatva meghozzuk döntéseinket!!

Dönts jól s boldog leszel!

Szeretettel,

 

Csaba t.

Kép: Három kedves kollégám, az ő mindennapi döntésük meghatározza a borszéki otthonunkban élő gyermekek életét. Imádkozom, hogy jól döntsenek.
———————————————–
Abban az időben: Amikor a nép nem találta Jézust, sem a tanítványait, bárkába szálltak, és elmentek Kafarnaumba, hogy megkeressék Jézust. Amikor a tó túlsó partján megtalálták, megkérdezték tőle: „Mester, mikor jöttél ide?”
„Bizony, bizony, mondom nektek – felelte Jézus –, nem azért kerestetek, mert csodajeleket láttatok, hanem mert ettetek a kenyérből és jóllaktatok. Ne olyan eledelért fáradozzatok, amely megromlik, hanem olyanért, amely megmarad az örök életre. Ezt az Emberfia adja nektek – őt ugyanis az Atya igazolta.”
Erre megkérdezték tőle: „Mit tegyünk, hogy Istennek tetsző dolgot cselekedjünk?” „Istennek az tetszik – válaszolta Jézus –, ha hisztek abban, akit küldött.”
De ők így folytatták: „Hát te milyen csodajelet teszel, hogy lássuk és higgyünk neked? Mit tudsz tenni? Atyáink mannát ettek a pusztában, amint az Írás mondja: Égi kenyeret adott nekik enni.”
Jézus erre így szólt: „Bizony, bizony, mondom nektek: Nem Mózes adott nektek kenyeret az égből, hanem Atyám adja nektek az igazi égi kenyeret. Mert az az Isten kenyere, aki alászállt az égből, és aki életet ad a világnak.”
Erre így szóltak hozzá: „Urunk, add nekünk mindig ezt a kenyeret!”
„Én vagyok az élet kenyere – felelte Jézus. – Aki hozzám jön, többé nem éhezik, és aki bennem hisz, soha nem szomjazik.”
Jn 6,24-35