2018. június 17

2018. június 17. – Évközi 11. vasárnap

 „Isten országa olyan, mint amikor az ember magot vet a földbe. Utána akár alszik, akár ébren van, éjjel vagy nappal, a mag kicsírázik és szárba szökken, maga sem tudja hogyan. A föld magától hoz termést.”
Mk 4.26
Az élet él és élni, kibontakozni akar! Tegnap “mikulásokkal” találkoztam egy kertben Dunaföldváron, hol öt hektáron csodaszép cseresznyefa ültetvény ontja az ízletes gyümölcsöt. Megmutatták a képeket, hogy néhány hónappal ezelőtt mennyi virág volt ezeken a fákon, hogy milyen csodálatos volt a tavaszi zsongásban a tetőtől talpig virágba öltözött öt hektáron pompázó cseresznyés! Töménytelen csodaszép virág, és e rengeteg virágnak kb. 20% -ból mára már ropogós, 30-34 milliméter átmérőjű, finom cseresznye! A fák roskadoznak az érett gyümölcsök alatt. Néztem a kertet és arra gondoltam, hogy a virágtenger 80%-a elveszett! Leragadhatunk a hatalmas mennyiségű kárba ment virágszirom siratásánál, de az élet itt is nem a vesztesekről, hanem a ropogós cseresznyéről szól… A szakemberek szerint így is van rendjén, hisz a fa ennél több gyümölcsöt már nem is tudna hordozni, beérlelni!
Isten jó tömött, túlcsorduló mértékkel mér az ölünkbe! Nézzük a világbajnokságot, s látjuk, hogy a világ legjobb csapatai sem képesek minden lefutásból gólt lőni! Folyik az izzadság róluk, de nem adják fel, hosszan küzdik az egész meccset, és boldogok ha 2-3 lefutást értékesíteni tudnak, a többi lehullt szirom, be nem érett, földre hullott verejték! Úgy gondolom, hogy nekünk sem kell félnünk a földre hullott szirmoktól, a kudarcoktól, vállalnunk kell sokszor a pontot nem jelentő verejtékezést is!
Isten hatalmas és bölcs, én hiszem, hogy az Ő csodálatos Országa, a szeretet, a béke világa közeledik, és elfog jönni akár a hajnal! A múló tanévet hosszan nézve azt látom, hogy itt is, ott is a kertjeinkben a szép remény rengeteg álomvirágot bontott, okos tervekkel, hasznos, értékes elképzelésekkel, virágzuhataggal indult a tanév, és mi lett belőle? A vakáció első napjaiban mindenki maga vegye számba a 2017-18-as tanév eredményeit! Mennyi a meddő, földre hullott szirom, s mennyi a beérett szép, egészséges gyümölcs?! Vajon mi emberek, a cseresznyefánál jobb arányban váltjuk értékes termésre az álmainkat? Vajon mi egy győztes meccs után, a kihagyott helyzeteink siratásával töltjük az időnket, vagy inkább örvendezünk annak a 2-3 gólnak, mi meghatározza a holnapunkat ?!
A vakáció első napján, Dunaföldváron jó volt Isten akaratában megnyugodva sétálni az érett gyümölcsökkel roskadásig megrakott ágak között, és szerre megkóstolni a fák drága ajándékát, a szemünk előtt kis virágból született finom csodát, az érett cseresznyét!

Csaba t.

——

Abban az időben Jézus ezt mondta a tömegnek: „Isten országa olyan, mint amikor az ember magot vet a földbe. Utána akár alszik, akár ébren van, éjjel vagy nappal, a mag kicsírázik és szárba szökken, maga sem tudja hogyan. A föld magától hoz termést: Először szárat, aztán kalászt, majd telt szemet a kalászban. Mikor pedig a termés engedi, az ember mindjárt fogja a sarlót, mert itt az aratás.”
Majd folytatta: „Mihez hasonlítsuk az Isten országát? Milyen példabeszéddel szemléltessük? Olyan, mint a mustármag, amely, amikor elvetik a földbe, kisebb minden más magnál a földön. Mikor azonban elvetik, kikel és minden kerti veteménynél nagyobb lesz. Nagy ágakat hajt, úgyhogy az ég madarai az árnyékában laknak.”
Sok hasonló példabeszédben hirdette nekik az igét, mert így tudták megérteni. Példabeszéd nélkül nem szólt hozzájuk. Mikor azonban egyedül volt tanítványaival, mindent megmagyarázott nekik. 

Mk 4,26-34

 
Kép: A finom cseresznye