2018. május 29. – Kedd

A napokban kaptam egy kedves levelet a szárhegyi kollégámtól, Csergő Hajnikától. Szeretettel megosztom ezt a rövid írást, azzal a kitettel, hogy nem nekem mondott igent, hanem velem együtt Jézus Krisztusnak, az élet szolgálatára mondtunk igent!! 
“15 éve mondtam igent a férjemmel Csaba testvérnek, hogy a munkatársai leszünk!
Mindennap hálát adok a Jó Istennek, hogy a kudarcok és a sérelmek ellenére, milyen jó dolog jónak lenni, nagyszerű érzés jót tenni valakivel.Szeretettel Isten mellénk áll, lehet, hogy  10-15 évet kell várni, hogy pontot tegyünk az elkezdett dolgok végére. A végén össze lehet számolni a jót és a rosszat, a lényeg a lényeg, nem bántam meg, hogy igent mondtam. Hálás vagyok a Jó Istennek… Mi voltunk a legboldogabb szülők, amikor oltárhoz kísérhettünk az első “fogadott gyermekünket”, és együtt ünnepelhettünk vele, élete egyik legszebb napján. Kisebbik “fiúnkat” kísértük el vasárnap az első szent áldozására, osztozhattunk örömében.
Hála és köszönet munkatársaimnak és gyermekeinknek, akik helytállva végezték itthon a teendőket, vendégeinket ellátták, kiszolgálták, hogy mi gyalog elzarándokolhassunk a Csíksomlyói Szűzanyához, hogy hálát adjunk a múltért és imádkozzunk a holnapért.
Istennek legyen hála mindenért! 
Szeretettel, Hajni és József”
Jézus Krisztus hívására léptünk rá a szeretet útjára! Mi emberek egymásnak mit tudnánk adni? Néhány ócska pénzdarabot, de a Megváltónk egészen biztos, hogy betartja ígéretét: „Bizony mondom nektek, mindenki, aki értem és az evangéliumért elhagyja otthonát, testvéreit, anyját, apját, gyermekeit vagy földjét, százannyit kap; most, ezen a világon otthont, testvért, anyát, apát, gyermeket és földet – bár üldözések közepette, – az eljövendő világban pedig örök életet. ” Mk 10,28-31
 
A napokban találkoztam egy férfival ki a világ szemében igen jelentős karriert futott be, ő az elmúlt 25 évben pénzért dolgozott, sok pénzért! Részt vett a marosillyei “Szövetségkötés” ünnepségünkön, hol több mint 200 gyerekünkkel megünnepeltük, hogy össze tartozunk, hogy egy család vagyunk! A gyerekek kacagtak, játszottak körülöttünk, folyt a móka, az ének egész nap, majd estefelé a nagyokkal félrevonultunk  és ez a kedves “sikeres” ember keserű szájizzel elmesélte az életét, azt a “karriert” melyet ő választott, s melynek végén nyugdíjazták! A beszéde közben féltő szeretettel többször kihangsúlyozta a fiataloknak: “a világ mindent ígér, aztán mint egy citromból kicsavarja belőled az utolsó cseppet is, majd eldob”!  
 
Kedves Testvéreim én azt látom a magam és sok-sok munkatársam életében, hogy Jézus Krisztus betartja ígéreteit, a százanyit gyerekben, testvérben megkaptam, és az evangéliumot olvasva az örök élet ígérete végtelen örömmel tölt! Merjünk nagyvonaluak lenni, döntsünk az Evangélium mellett, merjünk Krisztus nyomába lépve elindulni az élet szolgálatának az útján, a szeretet útján, mert ez az út boldogságra, a mennybe vezet!!
Szeretettel, Csaba t.
—-

A gazdag ifjúval folytatott beszélgetés után Péter apostol megszólalt, és ezt mondta Jézusnak: „Nézd, mi mindent elhagytunk, és követtünk téged.” Jézus így válaszolt: „Bizony mondom nektek, mindenki, aki értem és az evangéliumért elhagyja otthonát, testvéreit, anyját, apját, gyermekeit vagy földjét, százannyit kap; most, ezen a világon otthont, testvért, anyát, apát, gyermeket és földet – bár üldözések közepette –, az eljövendő világban pedig örök életet. Sokan lesznek az elsőkből utolsók, az utolsókból pedig elsők.”

Mk 10,28-31