Március 26. – Nagyhétfő

Élet és halál!!!

“Telnek az évek, úton vagyunk, hiszem, hogy vándorlásunk nem a létből a nemlétbe vezet, hanem a határok közé zárt létből a Végtelenbe! A halálban, az önmagukba zárt, egymásnak feszülő cseppek visszahullnak, s elmerülnek, kiteljesednek a végtelen óceánban! Tudósaink bátran állítják, hogy ha nem is atomi felépítésű, de anyagi szerkezetű a tér, az idő, minden mi körülvesz, minden mi bennünket is meghatároz, alkot!

Drága Ervin atya, szeretett Antal atya én hiszem Krisztus urunk tanítására, hogy ti nem csak voltatok, hanem vagytok! Sorsom, gyermekeink sorsával gondoskodó kezetekben nem csak volt, hanem most is ott van! Szeressetek bennünket, a nagyböjt csendjében Lázárral, Mária Magdolnával, a szentekkel, vezessetek Jézus Krisztushoz, kit ti mindenkinél jobban szerettetek, s kinek a ti társaságotokban mi is szeretnénk örvendezve újjászületni!! Segítsetek szeretni és szeretve lenni, otthonra találni  az apró töredéknek, a Végtelen egészben, a kis öntudatra ébredt pázlidarabnak, létét fel nem adva, Teremtőjében kiteljesedni!!

A Lét és az Öröklét hitével, Csaba t.

—-

Hat nappal húsvét előtt Jézus Betániába ment. Itt élt Lázár, akit Jézus feltámasztott a halálból. Vacsorát rendeztek Jézus tiszteletére. Márta felszolgált, Lázár pedig ott ült Jézussal a vendégek között. Mária pedig vett egy font illatos, drága nárduszolajat, megkente vele Jézus lábát, majd hajával megtörölte. A ház betelt a kenet illatával. Jézus tanítványai közül az egyik, aki elárulni készült őt, a karióti Júdás, megszólalt: „Miért nem adtuk el ezt a kenetet háromszáz dénárért, és miért nem osztottuk szét a szegények között?” Ezt azonban nem azért mondta, mintha gondja lett volna a szegényekre, hanem mert tolvaj volt: ő kezelte a pénzt, és az adományokat ellopkodta. Jézus azt mondta neki: „Hagyd békén őt, hiszen temetésem napjára teszi. Mert szegények mindig lesznek veletek, én azonban nem leszek mindig veletek.” A zsidók közül sokan megtudták, hogy Jézus Betániában van, és odamentek nemcsak Jézus miatt, hanem hogy lássák Lázárt, akit feltámasztott a halálból. Ekkor a főpapok elhatározták, hogy Lázárt is megölik, mivel miatta a zsidók közül sokan hittek Jézusban.
Jn 12,1-11