Lázadjunk fel saját bűneink ellen!!

Március 15-re készülve írta az alábbi elmélkedést Olaj Dávid!! Egyet értek vele és én is arra biztatlak, hogy lázadjunk fel a bűnök ellen, a saját bűneink ellen!! 
 
Szeretettel, megosztom testvérem felhívását!! Őszinte bűnbánattal, Csaba t. 
—-
Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk, vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! –
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
 
“Petőfi a verset 1848. március 13-án, két nappal a forradalom kitörése előtt írta. A vers kezdősora a hagyomány szerint Szikra Ferenc hatására megváltozott: amikor Szikra meglátta az eredeti kezdősort (Rajta magyar, hí a haza!) azt a megjegyzést tette Petőfinek, hogy: „Barátom, elébb talpra kell állítani a magyart, azután rajta!”. Petőfi megfogadta a tanácsot és átírta a sort.”
 
Bizony most is ugyanezt éljük meg mi, akik nagyböjtben próbálunk bűnbánatot tartani. De nem sikerül! Ha igazán a mélyre merülünk, akkor már nem azzal foglalkozunk, hogy milyen csúnyaságokat, bűnöket tettünk, hanem azzal nézhetünk szembe, hogy mit tehettünk volna… 
Itt jutunk el oda, hogy van valami, ami itt van a vállunkon, itt történik mellettünk, itt sziszeg a kígyó körülöttünk és akit megmart, azt mi magára hagyjuk!
Mi ez a valami? Vagy pontosabban fogalmazva valaki…
Ez a valami: az abortusz. De ez a valaki Lucifer! Az abortusz Magyarországon a Sátán passzív-agresszív elnyomása!
Ott van ez mindenhol, ott van ez a lelkek mélyén a magyarban.
Ha mélyen magunkba szállunk és beszélgetést kezdeményezünk erről köreinkben, családjainkban, akkor biztos, hogy előbb utóbb “ki fog dőlni egy-egy csontváz a szekrényből.”
 
Talpra kell állnunk, magyarok! Újra hív a haza! Meg kell szabadulnunk az abortusztól, ami elveszi a gyermekeinket! 30.000, abortusz volt tavaly és pont 30.000 a népességünk fogyása! 
 
Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
 
Petőfi a verset eredetileg arra a népgyűlésre szánta, melyet március 19-ére tervezett a pesti ifjúság. Ezután a versből több ezer példányt osztottak szét a nép között. És mi lett belőle?
 
Szeretnénk idén mi is forradalmat, LELKI FORRADALMAT! MAGUNKBAN, BELÜL! Fel kell állítani magunkat és 9 hónapon át harcolnunk kell a gyermekeinkért Lelkileg, hogy elmondhassuk:
 
Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
 
Ahhoz tehát, hogy legyenek gyermekeink, először is lelkileg kell őket örökbe fogadnunk, ezt pedig a Lelki Adoptálás imájának elmondásával tehetjük meg!
 
Idén március 25-én olvassuk majd a Passiót és Jézus vére árán elindul a nagyheti tisztulásunk! Ha mindezt komolyan gondoljuk, elhisszük hogy Ő életét adta értünk, azért hogy Életünk legyen, akkor nekünk ki kell állni az Életért. Fogadalmat tehetünk arra hogy 9 hónapon keresztül harcolunk a démonainkkal és a végén legyőzzük magunkban a Sátánt! Tudjuk hogy ez sikerülni fog és december 25-én megszülethet az Élet! 
 
 
Fiaidnak azonban még a mérges kígyók fogai sem tudtak ártani, mert irgalmad ellenük szegült és meggyógyította őket. Bölcs 16,10
 
Kép: Dávid Jézus lábánál.