2018. február 16. – Péntek

“Vajon szomorkodhat-e a násznép, amíg velük van a vőlegény?

Az énekes madarakat szép színes tollruhájukról ismerhetjük fel, a megváltott, kegyelem állapotában lévő embert meg a bizakodó jókedvről, a keresztény örömről, mely egész életét belengi! Jézus Krisztus szerint, a hitét komolyan élő keresztény lelkülete olyan kellene legyen, mint az ünnepi lakomán lévő násznépé. Kicsik vagyunk, botladozunk, ismerjük saját korlátainkat, de a gondok, a bajok sűrűjében, a bűnbánati idő csendjében is a jó keresztény szívében ott bujkál az a krisztusi derű, mely a Megváltónk által előttünk kitárt mennyek országának ajtaján keresztül ránk hulló, isteni ragyogás fénye! 
Jézus egész földi életét meghatározta az emberiségbe vetett élő hit, mert ha nem hitte volna, hogy képesek vagyunk felállni a porból és vele belépni a Szentháromság ragyogó világába, akkor Karácsony éjjelén nem is jött volna közénk, nem vállalta volna a földi életet, nem mászta volna meg a hatalmas kereszttel a Golgotát! Jézus, a mi vőlegényünk szeret minket, ő hatalmas áldozatokat vállalt értünk, ezért nekünk, a drága vérén megváltott keresztényeknek életét, a viszont szeretetben lángoló menyasszony öröme kell jellemezze!
A Szentháromságos egy Istent imádó szeretettel, Csaba t. 
Kép: a dévai gyerekotthon vidám lakói
——
Keresztelő János tanítványai egyszer Jézushoz járultak, és megkérdezték
tőle: “Miért van az, hogy mi és a farizeusok gyakran böjtölünk, a te
tanítványaid viszont nem tartanak böjtöt?” Jézus így felelt nekik:
“Vajon szomorkodhat-e a násznép, amíg velük van a vőlegény? Eljönnek a
napok, amikor elviszik tőlük a vőlegényt, akkor majd böjtölnek.”
Mt 9,14-15