2018. február 3. – Szombat

“Olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok.” Mk 6,34
Félelmetes, hogy milyen keveset tudunk magunkról, környezetünkről s mennyire naivan,  “pásztor” nélkül vágunk neki nagyon sokszor a körülöttünk örvénylő, gomolygó világnak! Nagyon kevés őszinte jó szó van, s talán ez az oka, hogy ma már olyan kevés igény is van arra, hogy valaki jószándékkal, bölcsen felvilágosítson, megmutassa a járható utat!! 
Jézust messzi földről felkeresik, és bölcs tanítását örömmel hallgatják az emberek!! Ma ez a bölcs tanító Krisztus áll előttünk, hallgassunk rá, hagyjuk, hogy tanítson, fogja a kezünket és vezessen erős kézzel, mert nélküle, mi is pásztor nélküli juhok vagyunk!!
Hálás szeretettel, Csaba t. 
Kép: Pásztor nélkül…

Abban az időben az apostolok visszatértek Jézushoz, és beszámoltak
mindarról, amit tettek és tanítottak. Ő így szólt hozzájuk: “Gyertek ti
is, (menjünk) a pusztaságba egy magányos helyre, hogy pihenjetek egy
kicsit!” Mert olyan nagy jövés-menés volt körülöttük, hogy még evésre
sem maradt idejük. Bárkába szálltak tehát, és elmentek egy elhagyatott
helyre, hogy magukban legyenek. De sokan látták, amikor elmentek, és
sokan megtudták. Erre minden városból gyalog odasiettek, és megelőzték
őket. Amikor Jézus kiszállt és látta a nagy tömeget, megesett rajtuk a
szíve. Olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok. Ezért tanítani
kezdte őket sok mindenre.
Mk 6,30-34