2018. január 24. Születésnapomra

Születésnapomra ajándékként szívetek békéjét kérem!

“Mi marad a háború után, melynek közepén élünk?” – kérdezte Ferenc pápa. “Romok, több ezer gyermek oktatás nélkül, ártatlan áldozatok, és sok pénz a fegyverkereskedők zsebében.”

Krisztus jó magot hint a világba, de a béke magvait a szívünkben elfojtja a sok bűnös vágy, s ezért nem szökik szárba, nem terem gyümölcsöt! Sajnos mi hagyjuk kormányainkat fegyverkezni, háborúkba zsoldos katonákat küldeni, a fegyvergyárak pénzével üzletelni!

Eljátszódtam a gondolattal, milyen is lenne a világ, ha a nagyhatalmak valóban komolyan gondolnák a békét és együtt harcolnának a tudatlanság, a szegénység, a betegségek ellen!? Milyen más lenne a világ, ha azt a mérhetetlen sok pénzt mit fegyverre költenek, a világunk fejlesztésére fordítanák?! Hány új iskola, kórház, mennyi megművelt, bevetett föld lenne, hány új kutatóközpont, szabadidő és sportlétesítmény születhetne, ha nem lenne többé háború!

Tisztítsuk meg szíveinket az ellenségeskedés, a háború mindent beborító, terméketlen töviseitől! Környezetünkben ne tűrjük meg a megosztottságot, a civakodást, a gyűlöletet, a haragot, mert ezek a háborúk magvai, melyek nagyra nőve testünket megölik, lelkünket örök kárhozatra taszítják!

Születésnapomra ajándékként szívetek békéjét kérem! Ajándékozzatok meg azzal, hogy szeretettel elbeszélgettek egymással és elengeditek egymás tartozását! Bocsássátok meg a sérelmeket, s jó testvérekként, a szívetekből sarjadó örömteli szeretet virágait adjátok nekem!
Szeretettel, Csaba t.  

Kép: Kisiratosi gyerekeinkkel

—–

Amikor Jézus a Genezáreti-tó partján tanított, nagy tömeg gyűlt köréje. Ezért hajóba szállt, és egy kissé beljebb ment a parttól, a tömeg pedig a tó partján maradt. Ekkor példabeszédekben sok mindenről beszélt nekik. Így kezdte tanítását:
„Halljátok csak! Kiment a magvető vetni. Amint vetett, némely szem az útfélre esett. Odaszálltak az égi madarak, és fölcsipegették.
Némely mag köves helyre esett, ahol nem volt elég talaja. Itt hamar kikelt, mert nem jutott mélyen a földbe. Amikor azonban kisütött a nap, megperzselődött, és mivel nem volt elég erős gyökere, elszáradt. Némely mag pedig tövisek közé hullott. Amint a tövisek felnőttek, elfojtották, úgyhogy nem hozott termést. A többi mag jó földbe hullott, kikelt, felnőtt, és harmincszoros, hatvanszoros, sőt százszoros termést hozott.” Jézus így fejezte be szavait: „Akinek füle van, hallja meg!”
Amikor egyedül maradt, tanítványai és a tizenkét apostol megkérdezték tőle, mi a példabeszéd értelme. Így válaszolt nekik: „Ti megtudhatjátok Isten országának titkát, a kívülállók azonban csak példabeszédekben hallanak róla:
Nézzenek, de ne lássanak, halljanak, de ne értsenek, nehogy megtérjenek, és bocsánatot nyerjenek.”
Azután így folytatta: „Nem értitek ezt a példabeszédet? Hogyan fogjátok a többi példabeszédet megérteni? A magvető az, aki az igét hirdeti. Azok, akikben útfélre hull a tanítás, meghallgatják ugyan, de rögtön jön a sátán, és kitépi szívükből az elvetett igét. Azok, akiknél köves talajra hullt a mag, amikor hallják a tanítást, szívesen hajlanak rá; de nem ver bennük gyökeret, mert (állhatatlanok), csak a pillanatnak élnek. Ezért, ha szorongatás vagy üldözés éri őket az Isten igéje miatt, hamarosan meginognak. Azok pedig, akikben tövisek közé esik (az Isten igéje), meghallgatják ugyan a tanítást, de a világi gondok, a csalóka gazdagság és a többi földi szenvedély rabul ejtik őket; és elfojtják az igét, úgyhogy nem hoz bennük gyümölcsöt.
Végül vannak olyanok, akikben az ige jó földbe hullott. Hallják a tanítást, magukévá is teszik, és harmincszoros, hatvanszoros, sőt százszoros termést hoznak.”
Mk 4,1-20