A jövő arca van ott…

http://www.magyarkurir.hu/hirek/ferenc-papa-homiliaja-utolso-perui-misejen-az-ur-arra-hiv-hogy-jard-be-vele-varosodat

 
Időnként az történhet velünk, ami Jónással. Városaink – a maguk fájdalmas és igazságtalan helyzeteivel, melyek naponta ismétlődnek – megkísérthetnek minket, hogy elmeneküljünk, elbújjunk, kereket oldjunk. És az okok – sem Jónásnál, sem nálunk – nem hiányoznak. Ha szétnézünk a városban, megállapíthatjuk, hogy „vannak olyan polgárok, akik rendelkeznek a személyes és családi élet gyarapodásához szükséges eszközökkel, de nagyon sok a »nem polgár«, a »félpolgár«, a »városi maradék«” (Evangelii gaudiumapostoli buzdítás, 74.), akik az utcaszélen vannak, akik városaink peremén élnek az emberhez méltó élethez szükséges feltételek nélkül, és szívszorító megállapítani, hogy sokszor ezek között a „városi maradékok” között sok kisgyermek és serdülő arca is ott van. A jövő arca van ott. Amikor látjuk ezeket a dolgokat városainkban, lakónegyedeinkben – amelyek lehetnének a találkozásnak, egymás segítésének, az örömnek a helyei is –, kialakulhat bennünk az, amit Jónás-tünetnek hívhatnánk: a menekülés és a bizalmatlanság tere (vö. Ter 1,3). Tér a közömbösség számára, amely névtelenné és süketté tesz minket mások számára, amely elaltatott szívű, személytelen lényekké tesz minket,…
Ferenc pápa