2017. november 25. – szombat

“Isten azonban nem a holtaké, hanem az élőké,….” Lk 27,40
Tegnap, 2017. nov. 24-én itt Egyiptomban egy templomban, a muszlim Istentiszteletre összegyűlt hívek közül több, mint háromszázan a terrorizmus áldozataivá váltak! Gyász és a bosszú árnyéka vetül az országra! Én is imádkoztam a sebesültekért, az áldozatokért! Részvéttel elcsendesültem, ilyenkor az élet és halál kérdése sokkal láthatóbbá válik számunkra!
 
Kairóban vagyok, körülöttem itt gomolyog, él, lüktet egy 23-24 milliós nagyváros…. Nagy részük 40-60-80 év múlva már egészen biztos, hogy nem fog életben lenni ezen a földön! Ennyi év alatt ennyi embert el kell temetni! Az élet folyamatosan az elmúlás árnyékában zajlik, és mi mégis milyen büszkék, beképzeltek, rövidlátók vagyunk! Milyen fontos lenne belekapaszkodni Jézus Krisztus ígéreteibe, és ezt a pár évet mivel a jó Isten megajándékoz bennünket, valóban az örök életre való felkészülésre szentelnénk és nem az acsarkodásra, vacak vagyonok gyűjtésére, felhalmozására! Nyugtassuk meg saját magunkat! Isten az élők Istene, az örök élet Istene, biztonságban vagyunk, a mi létünk falán csak a bűn üthet léket, csak az ragadhatja el tőlünk az életet! Nagy alázattal éljünk úgy, hogy a halál ha váratlanul akár egy értelmetlen terrortámadás által ki is nyújtja értünk a kezét, mi készek legyünk az örök életre!
 
A feltámadás reményével, Csaba t.
 
A képen látható édesanya, két szép lányát vesztette el az elmúlt évben egy terrortámadásban! A kairói kopt székesegyházban szentmisén volt a család, a szertartás alatt egy terrorista bement a templomba, és működésbe hozta a testére szerelt pokolgépet! Hatalmas pusztítást végzett, sokan meghaltak, az édesanya gyermekei is ott lelték halálukat!
…….

Abban az időben: Odajárultak Jézushoz néhányan a szadduceusok közül, akik azt tartják, hogy nincs feltámadás, és megkérdezték tőle: „Mester! Mózes meghagyta nekünk: Ha valakinek meghal a testvére, és asszonyt hagy maga után, gyermeket azonban nem, akkor a testvér vegye el az özvegyet, és támasszon utódot testvérének. Volt hét testvér. Az első megnősült, aztán meghalt utód nélkül. Az asszonyt elvette a második, aztán a harmadik, majd sorra mind a hét. De mind úgy halt meg, hogy nem maradt utód utána. Végül az asszony is meghalt. A feltámadáskor vajon kié lesz az asszony? Hisz mind a hétnek felesége volt.”
Jézus ezt válaszolta nekik: „A világ fiai nősülnek és férjhez mennek. Akik pedig méltók rá, hogy eljussanak a másik világba és a halálból való feltámadásra, nem nősülnek, s nem is mennek férjhez. Hiszen már meg se halhatnak többé, mert az angyalokhoz hasonlítanak, és az Istennek a fiai, mert feltámadtak. Arról, hogy a halottak feltámadnak, már Mózes is beszélt a csipkebokorról szóló részben, ahol az Urat Ábrahám Istenének, Izsák Istenének és Jákob Istenének nevezi. Isten azonban nem a holtaké, hanem az élőké, hiszen mindenki érte él.” Erre néhány írástudó megjegyezte: „Mester, helyesen válaszoltál.” Nem is mertek többé tőle semmit sem kérdezni. 

Lk 20,27-40