Szűz Mária szent neve – szept. 12.

Fodor György
MAGYARORSZÁG TÖRÖK URALOM ALÓLI
FELSZABADÍTÁSÁNAK APOSTOLA: AVIANÓI MÁRK

Boldog XI. Ince pápa (1611-1689) örök időkre elrendelte, hogy szeptember 12-ét, Szűz Mária szent neve napját hálaünnepként ünnepeljék a keresztények a Nyugat megszabadulása emlékére, az 1683-ban Bécset ostromló török feletti győzelem emlékére.

A bécsi Neuer Markton található a kapucinusok szerény homlokzatú, 1936-ban restaurált temploma. A kapucinusok (Ordo Fratrum Minorum Capucinorum) az obszerváns ferencesekkel és a minoritákkal – létrejöttük sorrendjét tekintve időrendben a harmadikként – Szent Ferenc első rendjét alkotják. Szerzetescsaládjukat a teremtett világ szeretete, az evangéliumi világszemlélet, a mindenre kész szolgáló szeretet, a feltétlen engedelmesség jellemzi.

Kevesen tudják, hogy ebben a bécsi kapucinus templomban van eltemetve a rend egyik legismertebb szentje, a magyar történelemben is meghatározó szerepet játszó Avianói Márk (16311699), a török elleni keresztes hadjárat lelkes szervezője. Amikor a török seregek 1683-ban Bécs ellen készültek, ő hirdette meg a törökellenes európai összefogást XI. Ince pápa megbízásából. A török birodalom vezetői több tényező együttes hatására döntöttek az I. Lipót németrómai császár elleni hadjáratról. Mindenekelőtt a birodalom belső nehézségeitől kívántak megszabadulni, de szándékukat erősítette az orosz-török háború befejezése (1681) utáni kihasználatlan katonai potenciál, valamint a császár haderejének gyengeségéről kering ő hírek.

Kara Musztafa nagyvezér 1683 tavaszán indította el százötvenezer főnyi hadseregét Magyarország ellen. Csaknem két hónapig ostromolta az Ernst Rüdiger Starhemberg tábornagy vezetésével védekező Bécset, miközben jelentős – de a törökénél kisebb létszámú – szövetséges haderő gyűlt össze a császárváros felmentésére. A döntő csatára szeptember 12-én került sor a Bécstől északra fekvő Kahlenbergen, amelyben a török nagyvezír megsemmisítő vereséget szenvedett Sobieski János lengyel király, lotharingiai Károly herceg, valamint II. Miksa bajor és III. János György szász választófejedelem egyesült seregeitől. A hadszíntér rövidesen áthelyeződött Magyarországra. A keresztények október 9-én Párkánynál arattak újabb győzelmet, majd október 27-én rövid ostrom után bevették Esztergomot.

Avianói Szent Márk prédikációjával és keresztjével lelkileg előkészítette a katonaságot a csatákra, vigasztalta a haldoklókat és a sebesülteket, lelkesítette az egészségeseket. Avianói Márk I. Lipót bizalmas barátja és tanácsosa volt, annyira, hogy a Habsburgok őrangyalának nevezték. Ő felfogta a török veszedelem súlyosságát, amely Európára nehezedett, s igyekezett változtatni az osztrák császár késlekedő politikáján. 1684-ben XI. Ince pápa Velence csatlakozásával ismét létrehozta a Szent Ligát (a Habsburgok, Bajorország, Lengyelország, Vel ence és a pápai állam szövetségét) a török elleni harc folytatására, ugyanakkor keresztes hadjáratnak nyilvánította Magyarország felszabadítását. Részt vett Visegrád, Vác és Érsekújvár felszabadításában is. Áldását csodás gyógyulások kísérték.

1686. június 18-án megkezdődött Buda várának ostroma. Mindezek után természetes, hogy Avianói Márk is megjelent Buda falai alatt a pápa személyes küldötteként (legátusként) a Lotharingiai Károly fővezérletével mintegy 40 ezer fős szövetséges (osztrák, olasz, francia, svéd, lengyel, bajor, brandenburgi stb.) és 15 ezer főnyi magyar sereg között, az Abdur Rahmán pasa által védett vár visszafoglalására. Kamaraerdőnél sikerült a kereszteseknek visszaszorítani Szulejmán nagyvezír pasa ötvenezer harcost számláló seregét, aki ezután Óbuda felől a Vízivá rost támadta eredménytelenül. Szeptember 2-án Avianói Márk életét nem kímélve az elsők között kapaszkodott fel a visszavívott Buda várába. A harcban elesett maga Abdur Rahmán pasa is, míg a királyi palotát ostromlók előtt Iszmail pasa megadta magát. Buda 145 év utáni visszavétele a magyarországi török uralom végét s az egész országot felszabadító háború kezdetét jelentette. XI. Ince pápa ünnepélyes konzisztóriumot (a bíborosok tanácsa a pápa elnökletével) hívott össze és ezt a napot egyházi ünneppé nyilvánította.

Ugyanakkor Buda újjáépítésére 100 ezer arany forintot küldött. A török uralom elleni harc magyarországi sikerei nemcsak az ellenreformáció, a katolikus megújhodás új lehetőségeit nyitották meg, hanem átmenetileg megnövelték a pápaság nemzetközi tekintélyét is.

Szent Avianói Márk személyében annak jelképét is láthatjuk, milyen gyorsan és lelkesen, a veszélyeket is vállalva jelentek meg a szerzetesek, a világi papokat megelőzve, hogy részt vegyenek magyar földön az ország és a katolikus egyház újjáépítésében.

Avianói Márk a Pordenone melletti Aviano városkában született 1631. november 17-én, Carlo Domenico Cristofori néven. A kapucinusok rendi keresztnevük mellett származási helyüket használják vezetéknévként – így lett később Avianói az előneve. Márk mindenekelőtt igehirdető volt. Beszédével mindenki szívéhez eljuttatta az evangélium üzenetét. Nemcsak szavai, hanem buzgó imádságos élete és szigorú kapucinus szellemisége is vonzotta a hívők tömegeit. Hitszónokként elősegítette Európa lelki megújulását. Avianói Márkot Bécsben érte a halál 1699. augusztus 13-án. Ágyánál ott térdelt könnyek között a császár is. Ravatalához szinte az egész város elzarándokolt. 2003. április 27-én avatta boldoggá II. János Pál pápa Rómában. Személyesen is meggyőződhettem arról, hogy tisztelete napjainkban is él Ausztriában, Bécs hős megmentőjeként ünneplik. Augusztus 13-án minden évben két magyar vonatkozású itáliai boldog ünnepét tartja az egyház: XI. Ince pápáét és Avianói Márkét. Nemcsak kortársak voltak, hanem közös nemes célért is küzdöttek. Mindkettőjüknek elévülhetetlen érdemei vannak Magyarország török alóli felszabadításában. XI. Ince pápa boldoggá avatási eljárása a francia ellenállás miatt húzódott el évszázadokig, csak 1956-ban kerülhetett rá sor – talán nem véletlen az egybeesés a másik hódító keleti birodalom elleni magyar felkelés évével…

Irodalom

P. Edilbert Lindner, Assisi Szent Ferenc Kapucinus Rendjének szentjei. Bécs 1983

P. Gemelli Ágoston, A franciskanizmus. Budapest 1933

Török József, A katolikus egyház és liturgia Magyarországon. Budapest 2000

Pierre Pierrard, A katolikus egyház története. Szeged 1994

Kari Heussi, Az egyháztörténet kézikönyve. Budapest 2000

Gergely Jenő, A pápaság története. Budapest 1999

Glatz Ferenc, A magyarok krónikája. Güter-sloh, Németország 1995