2017. szeptember 1. – Péntek

“elálmosodtak és elaludtak.” Mt 25, 10
 
Álmos, bóbiskoló világban élünk, mindenki fáradt, pihenni akar!! De, itt a vakáció vége, jön az új tanév, itt a vőlegény! Fel tudok kelni? Serényen kiugrom az ágyamból, a zsibbadt nyári programjaimból? Van olaj a lámpámban? Sziporkázva lobog a láng, világit a fény a rám bízottaknak?? Döbbenjek rá, hogy mennyire fontosak ezek a kérdések, hisz a válaszaimtól függ az örök életem!! 
 
Frissen lendületesen keljek fel, a küzdelem előtti lüktető stressz tüze járja át testemet, és örömmel bizalommal induljak el az első tanítási napra!! Isten gyermeke vagyok, mennyei Atyám szívében nincs félelem, kishitűség,  gyávaság, mi ebből a szívből származunk, bizalommal kezdjem el az új tanévet, győzni fogunk!!
 
Szeretettel, Csaba t. 
———

Abban az időben Jézus a következő példabeszédet mondta tanítványainak: A mennyek országa olyan, mint az a tíz szűz, akik vették lámpáikat, és kimentek a vőlegény elé. Öten közülük balgák voltak, öten pedig okosak. A balgák fogták a lámpásukat, de olajat nem vittek magukkal; az okosak azonban korsóikban olajat is vittek lámpásaikhoz. Késett a vőlegény, s ők mind elálmosodtak és elaludtak. Az éjszaka közepén egyszerre kiáltás hangzott: „Íme, a vőlegény! Menjetek eléje!” Erre a szüzek mindnyájan fölébredtek, és felszították lámpásaikat. A balgák kérték az okosakat: „Adjatok az olajotokból, mert lámpásaink kialvóban vannak!” Az okosak ezt válaszolták: „Nem lehet, nehogy nekünk is, nektek is kevés legyen. Inkább menjetek el a kereskedőkhöz, és vegyetek magatoknak!” Míg azok vásárolni mentek, megérkezett a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre; az ajtó pedig bezárult. Később megérkezett a többi szűz is. Így szóltak: „Uram, uram! Nyiss ajtót nekünk!” De ő így válaszolt: „Bizony, mondom nektek, nem ismerlek titeket!” Virrasszatok tehát, mert nem ismeritek sem a napot, sem az órát! 

Mt 25,1-13