Hógolyó!

hogolyo.3Sajnos a Petrozsényi házunknak se udvara, se kertje nincs (nagyon pici) így a gyerekeket áthoztuk részben Szárhegyre nyaralni. A tegnap meglátogattam őket és nagy munkában találtam. Nekiálltak mindannyian és a Hógolyót, a kedves öreg lovat fürdették. Slaggal, kefével tetőtől talpig lecsutakolták, még a farkát is samponnal megmosták. Jó volt látni ahogyan a ló hálásan tűrte a nagy forróságban a gyermekek szorgoskodását, a friss üdítő vizet.  Az egyik kislány boldogan mutatta, hogy még a ló száját is megmosták.
Nem tudom, hogy miért  játszhatnának csak holt dologgal a gyerekeink? Tegnap a kaptunk tíz kacsát, ma levisszük Kászonba, ahol a ház mellett folyik el a patak, a gyerekeinket kitanítom Ludas Matyinak, hadd terelgessék a jószágot a patakra. Nagyon fontos, hogy ebben a kórban a felelős “törődés” kialakuljon a gyermekekben. Sokszor kértem a nevelőket, hogy minden gyerekre bízzanak rá egy cserép virágot, vagy egy kis ágyás veteményt, néhány apró állatot, hogy tanulják meg a másokért való felelősség vállalást. Ha ma gondoskodik szeretettel egy cserép virágról, egy kis nyusziról, akkor ha megnő fog gondoskodni családjáról, gyermekeiről is.  Merjünk felelősséget vállalni, és felelősség vállalásra nevelni gyermekeinket!

hogolyo.1hogolyo.2

Tags: